2015. december 1., kedd

Malomipar és a "Rendszerváltás" Következményei.

Mit tapasztaltam meg a rablóváltástól számítva, a Malomipar területén(?) -Egyrészt jelentősen megcsappantak a malomüzemek számai. Másrészt egyetlen kormányzat sem próbálta a kis és közepes malmokat megmenteni, helyette átadták a giga üzemeknek a helyet, de ott is csak a kiváltságos érdekköröknek.
 Miért merem ezt mondani(?) Pest megye legmodernebb és legnagyobb malma a rablóváltás időszakában a Budai Hengermalom volt. Ezt előbb az mszp, majd pedig a fidesz használta kifizetési helyként, és közben tönkre tették, ma nem is üzemel és katasztrofális kinézettel a lassú pusztulásra ítélték.
 Ez kevés volt, jött a Ferencvárosi malom, azt is ellehetetlenítették, munkahelyeket szüntetve meg és a város, mely küzd minden forinté, hatalmi érdekből lemondott a Fradi malom adóforintjairól, ma az sem létezik. S ez nyilván csak egy dologra lehetett jó, hogy olyan, más megyékben létező üzemek lássák el Pest-megyét lisztel akik ezzel vagy azzal a párttal jobban voltak/vannak.
 
Egy üzemen kívüli malom hengerpadja
Sikeres malomba kezdtem a pályámat, minőségi lisztet gyártottunk és ezt több oklevél is igazolta. Ám a minőségre a rablóváltástól kezdve nem volt szükség, és ráadást a szigorú magyar szabványt is hatályon kívülre helyezve, immár bárki bármit gyárthatott, csak egy fantázia név és az új, sokszor rosszabb paraméterekkel rendelkező termék adatainak feltüntetése. Tehát szemetet is eladhatok, ha adók egy csengő nevet neki és levezetem mikből is tevődik össze a termék. Persze ez útobit csak esetleg a hatóságoknak volt bemutatva, akiket meg, mint most, úgy a váltás időszakába is meg lehetett venni!
 Nem egy liszten a mai napig, az uniós előírások ellenére nem létezik a nyomon követésre alkalmas felíratok. Nincs gyártó üzem, nincs származási ország, csak egy forgalmazói logó és ennyi! Persze, így van bent Német, Szlovák liszt is, a piacot ravaszul felosztották a hazai nagyok és a hazainak nevezett külhoni tulajdoni körrel rendelkező malomipari cégek. A szomorú az, hogy a külhoni tulajdonú cégeknek kell e felvevő piac, hisz a tudatos vásárlás nálunk gyerekcipőbe létezik, és ráadást a nyugaton a kis helyi malmok kezdenek életre kelni, pont a minőség miatt, amit a tömeggyárak kevésbé bírnak, a gazdáik meg a profit végett nem is akarják a minőséget a polcokon látni.
 Sikeres malomba kezdtem, ma már az sem üzemel, és Pest-megyében igen kevés malom létezik, azaz a megye liszt területén nem önellátó, más megyék öntik a tömeglisztet, mert anno a hatalom így akarta!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése