Elgondolkozva

Bicskei Malomüzem 

Sok okos ember sikerült életem alatt megismerni vagy csak párszor találkozni, ám ezen dolgok közepette még több olyan emberrel találkoztam akik álomvilágban élve, elmagyarázzák azt amit jó esetben is csak sejthetnek, már mint, hogy mi is van a kulisszák mögött.
 -Csodás az élelmiszeriparunk, mi több alig van némi bibi, álom, az okoskodás helyet a körülnézést tudnám javasolni elég sok embernek. De most csak a malomipar, amely halvány árnyéka a monarchia alatti időkhöz képest, miként a rablóváltás előtti is jóval magasabb színvonalú volt, minden tekintetbe. Vannak molnárok akik még szavukat sem merik emelni a tömegliszt láttán, van fizetés és jó ez így. Van ki az egész problémát tagadja, okkal vagy ok nélkül, és vagyunk kevesen akik nem röstelljük az igazságot kimondani.

 Hűm, a mostani szakoktatásról általánosságba se nagyon tudok jót mondani, a molnárképzésről, ami nincs, meg nem is lehet, mert ugye ezzel hosszútávon részben ellehetetlenítik a szakmát, illetve a gyorstalpalós embereket bedobva, néma szolgákat nyernek, hiszen, kinek nincs meg a megfelelő szakmai ismerete, még a kérdéseket is óvatosan meri feltenni. S ez mit hoz a jövőt tekintve? -Teljesen egyértelműen maximális kiőrlést, azaz minél magasabb profitot az egészségesebb liszt rovására.

 Számomra a legtragikusabb, hogy az igazán nagyágyúk a szakmába immár az idősebb korosztályt képviselik, sőt, sajnos a minket okító tanáraink közül is jó néhányan eltávoztak az élők sorából, és bizony ha lesz egyszer oktatás, nem lesznek olyan nagyszerű emberek, mint akik minket is tanítottak. -Egy szakmát lehet tudni és lehet szeretni és lehet a lelkünk részévé váló varázslattá emelni, de ehhez egy nagyszerű ember szükséges, nos nekünk megadatott, FARKAS JÓZSI BÁCSI, aki nem egy szakkönyvet is megalkotott, nem csupán az anyagot adta le nagy-nagy türelemmel, de lelket adott a tananyagnak, lelket, amely sokunkat megérintve egy életre rabjává váltunk a malomiparnak, még akkor is ha a malompusztításokat követőn, megszűntek a lehetőségek sokunk számára. Számomra mindegy hol dolgozok, igyekszem odatenni magam, de mindig is MOLNÁR maradok, mert ott belül a szív környékén valami kitörölhetetlen dolog történt, és ez láthatatlan kötelékként örökre a szakmához láncol. Nos ilyen dolgok egyre ritkábbak lesznek, mert ugye varázsló nélkül, nincs varázslat sem.

 S csak zárszóként, sosem fogom megérteni, hogy épelméjű emberek, itt a aljas politikusokra gondolok elsősorban, miként merték, a Budai Malmot hazavágni, miként a Ferencvárosira ugyanez érvényes.  -Persze tudjuk pártalkuk és cimborák, új keletű malomtulajdonosok helyzetbehozása volt a háttérbe az egyik ok. Ám a rablóváltás legkorszerűbb üzemét, a Budai Malmot ellehetetleníteni, főbenjáró bűn, és sitten lenne a felelősöknek a helyük.