Kicsit a Molnáriságról...

 Vannak nagy malmok, vannak kis malmok és vannak a MALMOK! Mert nem a méret és nem a küllem dönti el, melyik üzem is az, mely igazán malomnak számít, hanem az általa előállított liszt minősége.
 A giga malmok is tudnának minőséget előállítani és a kis üzemek is produkálnak olyan lisztet, amit csak jóindulatból nevezhetünk lisztnek.
 Sajnos a malmok legfőbb vezetői messze nem molnárok és messze nem érdeklik a minőségi elvárások. Igaz Magyarországon nincs minőségi elvárás! E remek fogyasztói társadalomnak tökmindegy mit tesznek a boltok polcaira, AKCIÓS? -MEGVESZEM! -Persze attól ha a malom tulajdonosa szabad kezet adna a vezető molnárjának, természetesen nem a veszteséget célozva meg, szóval ha a malmot molnárok irányítanák, talán a lisztek is liszté válnának.
 Itt persze hozzá illik tenni, hogy annak a bizonyos molnároknak, nem csak a papírjaikon kell molnárnak lenni, hanem a lelkületükbe is!
 Molnárnak lenni kicsit olyan, mint a HIT, ez több a tudásnál és több a kézzelfoghatónál, a Malmot a Molnárnak éreznie kell, a szívével kell élnie és a szeretete szeretettel fizetődik meg! -Nem kell zseninek lenni, hogy jó molnár legyen valaki, ez a érzésekről szól, mint a szerelembe.

 S miként a jó bort is az idő teremti meg, a molnárt is az idő formálja. Mindenki életében voltak hibák és kudarcok, de nem feladva igenis beérik az a bizonyos gyümölcs.

 Akadtak pillanatok mikor nem tudtam a lisztkihozatalt a megfelelőre tornázni ( nem 90%-ra gondolok, ez a liszt gyárak poénja ) ám addig állítottam a hengerszékeket, míg végül elkezdett alakulni a történet és bár ráment a fél napon de megérte mikor a próba eredménye immár tetszetősebbre váltott. S persze tudni kell, a gabona is nagyban befolyásolja az őrlés folyamatát, miként nálam is az volt a bibi. De a lényeg az, hogy a molnár igyekszik az ő általa elvártak szerinti szintet, színvonalt tartani, és a nehezebb percekben sem feladva a megoldáson ténykedik. S néha nem árt tudomásul venni a molnárnak, hogy igen is segítséget kell kérjen, és ez nem szégyen, ez az ő érdeke is. Olykor egy apró dolgon múlik minden, s nem véletlen, hogy vannak technológusok és idősebb, tapasztaltabb, több malmot látott szakemberek, akik szavai úgy mond aranyat érnek ha megfogadjuk...

Egy Malom Végjátéka

Hengerpad

 Egy malom újra indítása nem kis feladat. S a történetet nehezíti, hogy nincs hozzá pénz és emberi erő, csupán egy elképzelés miként lesz a malom bevételéből sok milliós üzlet.
 Ám mikor a malom felújítása tetőfedőket, asztalost, szakirányú villanyszerelőket és lakatost igényel, hát bizony már is a költségek a milliókat rugdossák.

 Van saját villanyszerelő, ám ő nem tervezhet és nem is tudja azon vezetékezéseket véghezvinni, amit a lopások miatt igényel az üzem. Természetesen a valódi szakemberek nem kellenek mert ők pénzt kérnek a munkáért cserébe, de akkor vajon mi a terv...

 S ott a beázások, ott a padozat mely szálkatenger, hát ez sem üti meg az engedélyezéshez szükséges minimális követelményeket. A serleges felvonók cserére szorulnak, a porszűrő zacskókat muszáj kicserélni és bizony ezek, nem ingyen vannak. S ami még izgalmas, a főmotor szíja hajszálvékony, vélhetően elszakadna, persze csak azon emberek szerint akik kicsit értenek a dolgokhoz, a vezetés szerint ugyanis, minden hiphop

Nincs beázás, nincs itt gond, nem kell itt javítani

és már megy a malom, megy a malom, könnyen lehet Kanizsára.

 Hűm, és hogy miért írogatok a saját munkahelyem ellen(?) mert én malmot szeretnék és nem kontárok által összerakott üzemet, amely az első próba pillanatába kigyúlódhat. Persze a mai világba kritizálni veszélyes dolog, az ember az állását veszítheti, bár szerintem ha leég a malom szintén nem lesz munkahely!
 Igaz, beszélhetnék arról, hogy olyan dolog őrlése a cél, amit jelen technológiája alapján a malom nem képes végrehajtani és egy kérdőjeles vállalkozás kedvéért hátat fordítunk a lisztgyártásnak, mely biztos megélhetést ígér, míg az álmok, csak kételyeket. De mert nem a molnár dönt a malmi célokat illetően és ráadást ő kapja a legkevesebb pénzt, hát nyugodtan hátradől és engedi a kibontakozást a fantasztikus folyamatnak, hiszen még a segédmunkás is több pénzt kap, gondolom jobban ért a malomhoz.
 Tehát jöjjön a csoda, pénz nélkül üzemet! Szakmai villanyszerelők helyet a Jóisten tudja mily megoldást hoz a holnap és nézzük mikor is lesz engedélyezés őrlésre, miként lássuk, hogy adja meg magát a malom a nem odavaló mag ráengedélyezése végett. Persze a poén, a végén a molnár lesz mindenért a hibás...    

Így nem lehet Malmot rendbehozni!

Az udvar az első nap

Behordócsiga először...

s a kiszabadítását követőn

 Megküzdöttem érte, hogy újraindítsa a tulaj a malmát, hiú reményekkel érkeztem a telephelyre, azt gondoltam, minden megy ahogyan illene.
 Kezdhetném azzal, hogy egy őserdővel be nőt üzenet kellet kiszabadítani és mindehhez kaptam egy embert. -Gondoltam jó, hát kezdjük, de hát szerelőre is igény van, így mivel külsőst nem igényelhettem, hát az egyetlen aki dolgozott malmi gépekkel rá tartottam igényt.
 Hát tarthattam, mert immár 2 hete várom és nem jön, teszem hozzá nem az ő hibájából. S hab a tortán kiderült olyan anyagot kíván a tulajdonos őrölni amely nem MALOMIPARI alapanyag. A valóság az, kivitelezhetetlen, sem tanulmányi emlékeimbe sem a tankönyvekbe nem szerepel ez a bizonyos anyag. S mivel kíváncsi vagyok konzultáltam sok szakmai emberrel, és külön köszönőm türelmüket

A gépteremből kijövő vezetéket szétvágva, ellopva

és jóindulatukat, kiemelten azon nagy tapasztalatú vezetőnek aki még álmaim, malmát is megtalálva, munkalehetőséget ajánlott. De köszönőm osztálytársnőm testvérének, türelmét és véleményét, hisz túlterheltsége ellenére rámutatott a valóságra, már mint hogy pénz nélkül nem lehet malmot beindítani s előtte felújítani. S nem utolsósorban véleményem szerint a MALOMIPAR legnagyobb ágyújának Virág Géza bácsinak őszinte és logikus magyarázatait, azt hogy mit lehet és mi szakmai lehetetlenség!
 De tovább, először volt másfél hónapunk, most már két hetem van csodát tenni a semmivel a katasztrófából. Ez még istennek is kihívást jelentene. -Felmerült, hogy filterzacskókat kellene rendelni, felvonók elévődött hevedereit kicserélni és példának okáért a 2 töret finom hengerszék szíját egyszerűen levágta valaki és elvitte, szóval rendelni kellene. Arról nem beszélek, hogy tulajdonképen egyedül 2 hétig szinte csak a szíjakat kellene varrnom, de ugye ahhoz is szükséges lenne varrószíj.
 Reménykedő és optimista vagyok malom ügyekben, már mint, hogy tud profitot termelni, ám nem úgy, hogy se ember se pénz se szerelő. Ez már lassan a sci-fi vagy a fantasy kategóriájába gördül át.
 Szóval most ott állók, hogy sehol, és a tulajdonoson kívül, még én sem látok lehetőséget, még csak a felújításra sem. -Csak egy felvonó heveder több százezer forint, s ahol egy létra nem sok de arra sem tudnak pénz szakítani, felettébb érdekes kihívásnak vélem az alapból szükséges dolgok beszerzését. S itt nem beszéltem besült csapágyakról, szétrágott tengelyekről és egér rágta szitaselymekről...