Ami történt velem...azaz nem.

Ha még tudják a malmok,
Pekár Imrének köszönhetjük a
pekározás nevű egyszerű és nagyszerű
eljárást.

 S hogy miről szól az életem(?) -A malomiparról, legalábbis a szívembe, ahogy egy volt osztálytársnőm mondta: "- Te nem tudsz szabadulni a malomtól "
Hát nem, és nem is szeretnék. Munkám lehet más, teremthetek hasznot, nem a szakmámba, de ha lehetőség nyílik, keresem a kapcsolatot az ipar azon részével amely még malom és amelyben nem csupán csak a profit diktál, hanem a szakmaiság és a hagyomány is.
 Anno, pár éve, írtam a Pilis város polgármesterének, hogy az önkormányzat finanszírozza meg a malmom újra indítását, nem csak azért mert szerettem ott dolgozni, hanem mert látom benne a fantáziát.  Az elmúlt években nem egy üzemeltetési tervet írtam meg. Természetesen, mert ez Magyarország senki nem válaszolt. Nem az, hogy közlik, szerintük nem üzlet, hanem talán még el sem olvasták...
 De mindegy, ez pont olyan, mint a Pándi tervezetem, ami öt éven belül vissza szolgáltatta volna a be invesztált összeget. Nem részletezem, hogy a legrosszabb esetben is havi tiszta 3-4millió forint nyereség lett volna...
 A szakma nagyjainak konkurencia lenne a minőség miatt, így inkább nem, már csak azért sem, mert a tervben ragaszkodtam a minőség és a hagyomány mellet. Aki nem lát a dologba, a malmi lehetőségekbe, azt hiszi full veszteség.

Na a hagyomány és a minőség ez az amiket ebben az országba a kutyának sem kell. Ugye egy automata malom okádja a lisztet és jön a profit, a szemetet amit adnak  úgy is megveszik, mert a fene nagy tudatos vásárlás csak duma, duma amivel Dunát lehet rekeszteni.
 De nem panaszkodom, csak szívügyem volt. De mert egyik tervezetben sem láttak gondolom fantáziát, hát mosolygok ironikusan és szidom a boltban kapható lisztnek titulált valamiket.

 Gondolom Pilisnek biztos nem kell egy adózó vállalat és munkahelyek. Igaz a közmunka zrt mindent megold...
 

Pékség

Ez valódi kemence

 Nem a szakmám és igazából csak azért érdekel, mert én is vásárolok pékárút. Kezdhetném ott, hogy minden tiszteletem a pékeknek, ők gondoskodnak arról, hogy még vasárnap is friss árút kaphassunk. Egy malom tud előre gyártani, de egy pék ha ad magára biztos, hogy nem.
 Ismerek pékeket és tisztelem őket. A közös bennünk, hogy liszt mind két szakma asztalán kötelező darab.
 S most jöjjön egy kis multi piszkáló, ott a helyben sütött friss pékáruk téma. Nos helyben süti egy automatizált gép, aminek sok köze nincs egy pékhez sem. Már csak azért sem mert a pénztáros vagy éppen aki ráér teszi be veszi ki a terméket. Helyben sütött, de az már messze nem friss, hisz a tésztát a fene sem tudja honnan szállítják, ami azt eredményezi semmi szakmai előkészület nem folyik a "mi" péküzemeinknek nevezet bolti sütödében. Ráadást az alapanyagok közelebb állnak a fornetti  szerű módihoz, mint a pékségekhez. S aki kóstolt valódi pékárút és a bolti ízét, érezheti a különbséget.

 Ez egy, a másik, nem egy pékség pék nélkül dolgozik. Jó, persze mikor ott a szar liszt és tudni való mennyi adalék kell, minek is a szak(?) -Természetesen kellene! Miként a pékségnek is, nem lisztes-lekvárt kellenék rakni a lekvárosba, lekvár helyet, mert bizony vettem olyan lekváros!
 S ott az imádott egészséges táplálkozás nevű, részben maszlag. A rozsos kenyérbe a rozs helyet akad ahol maláta van. A jobbik még az ahol tritikálét adnak a búza liszthez, hiszen azon növény a rozs-búza keveréke. ( S bizony illik megjegyezni Magyar fejlesztés, őt szánták az új kenyér gabonának. )
 S amit Amerikába a kényelem diktált, már mint hogy szeletelve árulják a kenyeret, hazánkba kényszer. A vacak árút valószínűleg könnyebb lenne tépni, mint késel vágni. Ez ugye ismerős lehet a rablóváltáskor elszaporodott pékségek osztályozhatatlan termékeiből, már aki emlékszik. Miként a levegő zsemle, kívül szép barna, belül üres. Néha még ilyennel is lehet találkozni. Nos ott el lehet gondolkodni, hogy egy kiló lisztből hány kiló zsömle is születik meg.
 De itt sem elsősorban a pék a hibás, hanem az újgazdag tulaj, akinek szintén csak a pénzen jár az esze, és ezért nem is alkalmaz péket, pedig a jó kenyeret nem a gép és a szalagmunkás teremi elő, hanem a pékmester hölgyek és urak! Náluk pont az van, mint a malomiparba, automatizáltak tök fölöslegesen, mert hagyományos módszerekkel is el tudnák látni az országot, miként a malmok. Ám a pénzimádat mindent felülbírál, minőséget felváltotta a mennyiség, a szakmunkást a valamire betanított munkás. A szomorú az egészbe az, hogy nem szükségelteti az ország ellátása ezt az idióta trendet!

Lisztes téma 2

Ha egy malomba még ilyen hengerszéket látsz,
ott még remélheted valódi lisztel leszel gazdagabb!

 Néhány gondolat az egész:
-Volt egykor a Gabonaipar és ezen cég nyereségesen és jó minőségbe látta el az országot lisztel. Megyei szinten voltak a malmok, amiket a RABLÓVÁLTÁS szétszaggatott és jelentős részben olyan tulajdonosok kezébe került akik politikailag a tűzhöz közel ténferegtek.
 Tény, Magyarországon liszt túlkínálat van! Miként az is, hogy a nagy malmok főleg, porlisztet szórnak a szemünkbe, mi meg mosollyal az arcunkon megvesszük, mert az egyik kutya a másik eb.
 A multik polcain nagy százalékban rossz liszt található, miként a boltok zömében. De miközben túlkínálat van, jön be az idegen liszt és átcsomagolva vesszük, mint hazai. S annyiban hazai, hogy vegyes tulajdonú cég s így inkább például a Német malmai termékeit árusítja, mint az itteni malmaiét, az ittenit inkább szünetelteti.
 Ott a Pannonmill Ausztriai vagy Német, a lényeg nem Magyar. Abo mill, Ukrán. S ha már külhoni legalább a minőségre törekedhetne. Ám nincs félnivalója a külhoninak, hiszen a hazai nagyok is a svájci porliszt technológiát használják. Sőt, a kunsági liszt az Abo csoport részeként még talán a legjobbat álltja elő a nagyok közül, jobbat mint a tisztán hazai nagy cégek.
 Ez nem csak üres szólam, kipróbáltam több malom lisztjét, úgy a Sikér zrt számomra hasznavehetetlen finomlisztjét, s bizony Gyermelyé is a porhoz közeli.
 Tudnám sorolni, de ismét azt mondom, ha nagy bevásárló akkor Kunságit érdemes keresni, ám a igazi a transzmissziós malmoktól helyben megvenni.

Liszt???

"Finom" Liszt

 Oly időket élünk mikor az egészséges táplálkozás egyre fontosabb szerepet tölt be életünkbe. S ezen életmód egyik kulcsa a LISZT!

Nem tudom ki, hogy van vele, de véleményem szerint rossz minőségű termékek sorakoznak a boltok polcain, tisztelet a néhány kivételnek.

 Olykor megkérdezik tőlem, melyik malom lisztjét vegyék, hát szívem szerint azt mondanám egyikét sem! Persze ez túlzás, de elárulom amiket reklámoznak és melyek nagynak tartott vagy modernek titulált üzemekből kerülnek ki, az esetek túlnyomórészében messze áll a jótól.

 Mint tudjuk a rosttartalom fontos az egészséges táplálkozás és maga a szervezett számára. Ám a nagy és modern malmok Svájcból behurcolt gépekkel porszerű lisztet alkotnak.

Ezen termék mindenre jó csak éppen az egészségünket nem szolgálja! Nem véletlen a drága teljes kiőrlésű lisztek és egyéb gabonaőrlemények.

 De elárulom ha a malmok nem arra törekednének, hogy egy adott gabona mennyiségből minél több lisztet "préseljenek"  ki, akkor távolról sem kellene annyi lisztfajta a polcokon. Mert egykor a 74% lisztkihozatal jónak és megfelelőnek számított. Ma a nagy malmok 88% és fölötti eredményt hajszolnak és ez egyet eredményez POR LISZTET!

 Port, ami bizony nem feltétlenül szükséges a szervezetünknek. A gabonából kiőrlik a lelket is e "szuper" gépekkel. S miközben a malomtulajdonosok többségének gőze sem nagyon van a szakmaiságról és csak a profitra törekednek, nekünk nem jut más, mint a kiőrölt alig használható ilyen-olyan lisztnek titulált valami.

 Az igazság az, hogy a modern malmok, már nem is malmok hanem lisztgyárak, részei a tömegétkeztetésnek. Pedig az ipar megengedhetné a minőségi liszt gyártását, mert túlkínálat van és ráadást külföldről is hozzák befelé a liszt nevű valamit.

 De hogy konkrétan is tanácsot adhassak, azt javaslom aki teheti közvetlenül malomból vegye a lisztet és csak hagyományos transzmissziós ( szíjáttételes ) üzemből, mert ott még minőséget kaphatunk.

Szakmaiság-Egészséges

Orosz szélmalom

  " Szakmáról és mesterségről beszélni egy olyan államba ahol nincs szakmunkásképzés olyan, mint hegyet mászni a pusztaságban"

 Nem tudom, mit jelent ma molnárnak lenni, mert nem dicsőség szerintem! Mert a  rossz minőségű liszthez az embernek a nevét adni, kínos és talán még szégyenteljes is.
 A Svájci robotmalmokra nincs szűkség! De mert ez még a trend olyan "molnárok" ülnek a vezérlőpult mögött akik talán még azt sem tudják eldönteni, hogy az adott búza acélos-e vagy nem!
 Persze ez minden szakmára érvényes, hiszen mikor tudatos módon megszüntették a szakmunkásképzést, elérte az ország a butaság felé vezető út kapuját kedves vezetőinknek köszönhetőn, akik kiszolgálva a külföldi multikat, minden téren behozatalra kárhoztatták a nemzetet!
 A döbbenet az, hogy lisztet is behoznak és ráadást éppen oly rossz minőségűt, mint a legtöbb saját nagy malmaink porlisztjei. Igaz ezen nagy malmok részben külföldi érdekeltségűek, és természetesen nem érdekli, hogy mit etet a lakóssággal. Ám a saját teljesen magyar tulajdonosú malmok zöme is élvezettel szórják a szemetet!

Mesterség, szakmaiság a legtöbb esetben kimerül a számítógép kezelésében, de vajon a globális energiaválság határán meg e éri egy minden gépet egyedileg meghajtott üzen, vagy jobb lenne egy motor és szíjáttételek által mozgatott malom.
 Szerintem energiatakarékosabb egy transzmissziós üzen, igaz oda szakmunkás is kellene aki fel tudja rakni a szíjat vagy netán még varrni is ha a sors úgy hozza.

 Egy olyan világban élünk ahol a minőség elérhető azzal, hogy ráírják a csomagolásra bio vagy 100%-ban hazai.
 Nem hiszek az ilyen szövegekben, nem mert sokszor csak szlogen, pont úgy, mint a 99ft volt/van. Mert ugye amikor kiagyalták a 9-re végződő árakat, akkor is 100ft volt valójában.
 Ez a véleményem a polcokon felsorakozó egészséges, természetes, hazai és sorolhatnám a jelzőket, árukról. Nekem is tudomásom volt Német lisztről amit átcsomagoltak és eladtak, mint hazai! Ebből kiindulva megkockáztatom de bátran, hogy amire jót mondanak könnyen lehet úgy egészséges, mint a colák.