A jó liszt ismérve nem feltétlenül az árába rejlik, hanem a technológiába ahogyan előállítsák. Természetesen ha az alapanyag például a búza nem üti meg a mércét, minden tényező változik. Persze az egyszerű ember nem feltétlenül tudja melyik lisztmárka mögött mely malom és milyen technológia rejlik. Egy viszont biztos, a minőséget valamelyest háttérbe szorította a mennyiség, és mivel a kis malmok jelentős része immár elvérzet, a piacot irányító lisztgyárak elég jó helyzetbe vannak, mondhatni szűkült a választék és ebből kifolyólag a minőség is háttérbe szorulva, csak árnyéka az egykor világhírű hazai liszt, miként a malomipar is önmagának. Mindenesetre érdemes megnézni a csomagolást, ha szerencsés az ember, felfedezheti a gyártó malom nevét és ez már jelent valamit, elsősorban azt, hogy nem egy harmadik féltől hozott liszt átcsomagolásával van dolgunk, mert ilyen is van.
A lisztek alap-élelmiszerünk a kenyér nélkülözhetetlen része, és ha az ember teheti, tegye meg önmaga érdekében azt a szívességet, hogy igyekszik a reklámokon túl, valóban az egészségével is törődni. Mert miként befaljuk a "friss" fagyasztott pékárút éppen úgy megvesszük a púder finomságú lisztet ami igazából nem szolgálj egészségünket. A jó liszt ott kezdődik amelyhez nem kellenek lisztjavítók, eleve ironikus egy jónak titulált liszthez lisztjavítót adni. S ezt a részét a kenyérnél lehet a legjobban nyomon követni, már ahol még feltüntetik a kenyér összetételét, mert ugye gyakran olvasható volt: lisztjavító. Nos az egy nem megfelelő liszt, de ez már a pékségeket se nagyon érdeklik, hisz pont erre találták ki a javító adalékokat. Sajnos rohanunk, nem nézünk a dolgok után és vesszük amit mondanak, vagy amit elénk raknak. De ha már rohanunk és nincs időnk és nem is szándékozunk kideríteni honnan is érkezik amivel dolgozni szeretnénk, talán annyit engedjük meg magunknak, ha már liszt, keressünk fel egy-egy malomipari szaküzletet, mert sajnos malom már egyre ritkább és onnan vásárolni valóban sok időt is elvehet tőlünk, de egy szaküzletben legalább biztos hogy az adott cég malmaiból származó lisztet és egyéb terméket kapunk, és ugye ezt online módban is meg lehet tenni, a mi érdekünk.
Mi is volt fontos számomra mint műszakvezető(?) -Messze nem maga a pozíció, mivel komoly felelősséggel járt. Ami számomra mindig fontos volt, hogy minőséget és mennyiséget igyekezzek összhangba tartani. Távolról se volt cél, hogy túlteljesítsem a tervet, inkább a minőségi téren igyekeztem mindent megtenni. Ám ez lehetetlen lett volna egy jó csapat nélkül, és ehhez bizony az volt szükséges, hogy ki tudja harcolni az ember, hogy mellette legyenek a legjobbak, mert bár egy műszakvezető bármely pozícióban hely tud állni, de egyedül ő sem képes a csodákra. A rablóváltás után nagy divat volt minimalizálni a létszámot, és ez a profitéhség szánalmas terméke volt, ami minőség rovást is eredményezhette, hiszen több poszton egy időben jelen lenni lehetetlen. A malomipar a rablóváltással kezdte meg végső haláltusáját, a minőséget leváltotta a mennyiség és már mindegy gyakran milyen a liszt, telenyomják javítókkal és jó éjszakát, pocsék irány! -Ma is azt tartom, hogy egy kis, közepes hagyományos malomüzem minőségben verhetetlen, már csak azért is, mert a szíjáttételes meghajtás kizárja a hengerszékek maximális fogatását ( megjegyzendő, sosem maximálisan kell fogatni, hanem optimálisan, csak ez már felejtős ). A hengerszékek ugye az őrlést végrehajtó berendezések, egy hengerpár összeszorításával szabályozzuk a szemcseméretet, nos ezt sok mennyiségre éhes malom, pláne mikor egyedik meghajtású hengerszékekről beszélünk a maximumig erőltették. Ez három dolgot is maga után vonzott, a rovátkolt hengerek hamar elveszítették rovátkáikat, azt is leőrölték ugyanis, ami hengercserét, rovátkolást vonzott maga után, plusz költség és időkiesés. Aztán ott volt a tűzveszély, amiből nem egyszer történt tűzeset is. S nem utolsó sorban a minőség romlása, mikor ugyanis púder finom lisztet teszünk az asztalra, messze nem feltétlenül jó! -Szóval műszakvezetőnek lenni, egyrészt elismerés, másrészt felelősség, ugyanakkor ha nem tud kiállni az érdekeiért, nem neki való a pozíció. S hogy nincs választás(?) akkor ki kell szállni a történetből, mert egy szívében is molnár soha nem asszisztál a profitvadászathoz, pláne ha az, minden szakmaiságot háttérbe szorít a pillanatnyi haszon oltárán.
