Összefoglalás

 Azt már felvázoltam, hogy miért kell a Svájci malomipari gépeket behozni, üzlet. De a meglepő az, hogy a tudatos vásárlók megveszik a porliszteket amiket a lisztgyárak öklendeznek magukból. Sajnos a minőség nem számít, egy nap és penészedik a kenyér! A másik, míg Amerikába ahonnét ered a szeletelt kenyér, üzleti megfontolásból vezették be, az addig nálunk csupán azért mert később már nem igen lehet szeletelni, tehát a kényszer eredménye.
 S a lisztjeink miért is születnek automata malmokba(?) egyrészt a szakmunkás nélküli malom vízió megvalósítása érdekében, ami a tulajnak kevesebb kiadás, a másik a mennyiség és a harmadik az, hogy senki ne kérdőjelezhesse meg a minősíthetetlen liszt miértjét.
 S amíg a fogyasztói társadalom fogyasztja a fogyaszthatatlant, a dolog lassan mozdul. Ám az idő e tömeggyártás ellen dolgozik, mert szerintem az igény a jóra előbb meg fog születni, mint sem gondolnánk.
 Persze ott a gazdaságos lisztek, de mi értelme mikor semmit nem lehet belőle készíteni. A mai liszt olyan, mint a négytojásos tészta, mert bizony az a négy tojás túlnyomórészt csak papíron van benne és ha van is benne valami az csak adalékos tojáspor.
 Mint a liszt fehérítése, ez is egy elképesztő dolog, hogy a francba nem tud fehér lisztet gyártani egy malom. Anno tökéletes hamutartalommal, sütőipari értékkel is inkább túl világosra sikeredet a Finom liszt, nem hogy fehérítsük.
 Igaz itt megeshet, hogy egy egybe lisztet gyártva, mert ez egyszerűbb ( BL-65 ) nem felel meg színileg és színezni kell. Bár szerintem inkább normális módon őrölni kellene megtanulni, és a vásárlóknak a minőséget megkövetelni. 

Malmos Mese, vagy Mégsem???

Hollandia, szép szélmalom.

Hol volt, hol nem volt, de elárulom egykor volt. Már mint Budapestnek számos, működő malomüzeme.
 Ma már nincs, remek fővárosunk vezetése mindent ledöntött. No igen, a malmok munkát teremtettek és még adót is fizettek. De hát az kevés, mikor irodaház kell, az kevés mikor egy ipari övezetbe kitalálják, hogy pont a malom zavarja az ott lakók nyugalmát. S ha már szakma, a Soroksári úti Takarmánykeverő üzemet  is le kellet rombolni, mert ugye a hidat csak oda lehetett építeni. A Duna parti raktárrendszerről nem is beszélek, nincs értelme.
 Illetve ennek az eszement pusztításnak nem volt sok értelme, azaz hazudok mert az ingatlan spekulánsok és az önkormányzati/kormányzati cinkosok zsebei csak megtömődtek.
 Van közmunka program, anno egy hagyományos malomba mindig kellet segédmunkás, ami azt jelentette, hogy termelőmunkát végez és nem sétálgat az utcán imitálva a nagy feladatokat ami semmi értékteremtést, tehát valódi hasznot nem produkál.
 De a lényeg, hogy mindez már csak múltidő, miként a szakmunkásképzés és a minőségi liszt is. Persze minap néztem egy nagy bevásárlóközpontba ahogy az emberke karton számra tette a kosarába a akciós porlisztet. Nagy üzlet, mert minőséget mellőzi a portéka, igaz cserébe annyi csirizt gyárthat amennyit akar, s az kiváló ragasztó.
 Persze ettől nem lesz malom Budapesten, és ne adja isten, de ezt még nagyon megbánhassa a főváros zrt. Ám mivel a fő cél az ipar teljes megsemmisítése, hisz kell a külföldi gépek a port öklendező lisztgyárakba és a behozatala a szintén porliszteknek.
 Viszont, mint minden mesének, remélhetőleg e idióta tendenciának is vége szakad még időbe, mert a végén éhen pusztulunk.