Malmos Mese, vagy Mégsem???

Hollandia, szép szélmalom.

Hol volt, hol nem volt, de elárulom egykor volt. Már mint Budapestnek számos, működő malomüzeme.
 Ma már nincs, remek fővárosunk vezetése mindent ledöntött. No igen, a malmok munkát teremtettek és még adót is fizettek. De hát az kevés, mikor irodaház kell, az kevés mikor egy ipari övezetbe kitalálják, hogy pont a malom zavarja az ott lakók nyugalmát. S ha már szakma, a Soroksári úti Takarmánykeverő üzemet  is le kellet rombolni, mert ugye a hidat csak oda lehetett építeni. A Duna parti raktárrendszerről nem is beszélek, nincs értelme.
 Illetve ennek az eszement pusztításnak nem volt sok értelme, azaz hazudok mert az ingatlan spekulánsok és az önkormányzati/kormányzati cinkosok zsebei csak megtömődtek.
 Van közmunka program, anno egy hagyományos malomba mindig kellet segédmunkás, ami azt jelentette, hogy termelőmunkát végez és nem sétálgat az utcán imitálva a nagy feladatokat ami semmi értékteremtést, tehát valódi hasznot nem produkál.
 De a lényeg, hogy mindez már csak múltidő, miként a szakmunkásképzés és a minőségi liszt is. Persze minap néztem egy nagy bevásárlóközpontba ahogy az emberke karton számra tette a kosarába a akciós porlisztet. Nagy üzlet, mert minőséget mellőzi a portéka, igaz cserébe annyi csirizt gyárthat amennyit akar, s az kiváló ragasztó.
 Persze ettől nem lesz malom Budapesten, és ne adja isten, de ezt még nagyon megbánhassa a főváros zrt. Ám mivel a fő cél az ipar teljes megsemmisítése, hisz kell a külföldi gépek a port öklendező lisztgyárakba és a behozatala a szintén porliszteknek.
 Viszont, mint minden mesének, remélhetőleg e idióta tendenciának is vége szakad még időbe, mert a végén éhen pusztulunk.