Ami van!

 Elgondolkodtam van e értelme egy ilyen blognak, már csak azért is mert a szakmai rész sok elkötelezett molnárt és vállalkozót zavar, hisz ők a porliszt eladásában érdekeltek. A vásárlók,  pedig úgy is azt veszik amire rányomják, hogy természetes meg egészséges, na és hazai.
 Persze amire rá van írva, hogy hazai olykor csak maszlag, maximum nálunk csomagolják át, mert ugye furcsán mutatna egy Ausztriai liszten "Magyar Termék" felírat.
 Az egészségesről meg kár beszélni, ha magyar ha külhoni porlisztet gyártanak főként a nagy malomüzemek, és hát rosttartalom híján már nem is oly egészséges. Igaz, ezért van ilyen-olyan étrend kiegészítő és ezer fajta gabonából meggyártott különböző liszttípus. Csak elég egy multihoz bemenni és egy sor meg van rakva a rozstól a zablisztig minden csuda dologgal.
 A természetessel is lenne mit kezdeni, mert a manipulált gabonaszemek, mindenek de már természetesek nem igazán. Ez talán még nem általános, de előfordul. Meg aztán, az agyon vegyszerezett búza lehet, hogy természetes olyan értelembe, hogy kicsirázott és előbújt, ám amit a belseje tartalmaz már kérdéses.
 De ez éppen úgy érvényes a pékek nélküli pékségekre ahol agyon adalékozott valamiből csinálnak ízfokozókkal félturbózót " hű de finom!" valószínűleg a testünk számára káros sütiket. Ám mivel a reklámok rabjai vagyunk és a gondolkodást igyekszünk mellőzni, nem igazán van értelme arról beszélni mi is a valóba egészséges és jó, mivel úgy is azt fogadja el a többség amit a reklámok és egyes megfizetett "szakértők" mondanak.   

Kicsit Ismét Pilisről.

 A legtermészetesebb, hogy a búzából liszt lesz a malmi folyamatok végére. Ma e természetesnek vélt folyamat, nem is oly természetes. Sok dolog van már a lisztbe aminek nem igazán kellene.
 Személy szerint az tetszik, mikor egy márkanév fel van festve a zacskóra, de malom neve valahogy hiányzik. Persze itt valószínűleg külhoni liszt rejlik a zacskóba. De ezen felül a forgalmazó a nyomon követés folyamatát akadályozza. Nem tartom jó dolognak, hogy nem tudhassa az ember honnan is jött az a fehér por.

 Pilisen kezdtem a szakmát, és egy jó kollektívába cseppentem. Elárulom, ott búzából őröltük a lisztet és semmit nem raktunk hozzá, pláne liszt fehérítőt. Ez egy olyan dolog számomra amit molnár ésszel nem tudok felfogni.
 Számomra a szitabontás volt az a kihívás amit szerettem, ott nyugodtan és precízen néztünk át minden egyes keretet. S bár akadt mikor technológust kellet hívni, mivel túllépet a probléma rajtunk. Ám ez is egy hasznos dolog volt, mert a legjobbat Virág Géza bácsit hívtuk és sokat lehetett tőle tanulni és türelmének köszönhetőn egyszerűn és érthetőn magyarázta el a miérteket.
 Pilis, visszakanyarodva a liszt fehérítésre, ott nem kellet fehéríteni, a finom lisztünk inkább volt jobb a jellegmintánál, mint sem világosítani kellet volna.
 Egy biztos, amíg az üzemvezető asszonyunk vitte a malmot és a főmolnár hölgyünknek meg volt a szabad keze, hogy ha jeleztük, hogy gond van, akkor hajrá neki a problémának, a minőségünk kifogástalan volt. Ám a sors fintora jött egy okosnak képzelő emberke aki az új tulajdonos bal keze volt, hazavágta a céget, igaz a malacai meghíztak és gyanítom a pénztárcája is.
 De sok ember munkahelyét tette tönkre szakmai tudatlansága és egész hozzáállása. Annak a malomnak még ma is működnie kellet volna, a túlélésre meg volt a lehetőségünk. Példa a volt Ceglédi malom, 2ft árengedménnyel az akkori malmi válságot túlélte, mi meg munkanélküli maradtunk pár ostoba embernek köszönhetőn.  
    

SZÁMOLVA ( első rész )

 A haldokló malomipar, átka a rossz minőségű lisztet gyártó óriásmalmok.
 Szélmalomharc, a lisztgyárak és a valódi malmok között ez zajlik és amíg a tudatlan vásárlókból nem válik tudatossá, addig a kilátások nem túl biztatóak.
 Egyszerű megközelítésekkel felvázolom a helyzetet, semmi extra, de ezek a tények.

1, A nagy malmok Svájci gépekkel töltötték fel üzemeiket és ez egy olyan kihozatalt eredményezett amely 80% feletti por lisztel árasztja el a piacot.
a, Nincs szükség Svájci gépekre, ez csak egy a behozatalt művelő kör sajátos üzleti fogása.
b, A hazai malmok nincsenek kihasználva, így az extra és rossz mennyiséget semmi józan elképzelés nem igazolja. ( a rossz minőséget meg semmi!!! )
2, Furcsa, de külhoni lisztek jönnek be, ennek fő képviselői a külföldi vagy vegyes tulajdonú üzemek vezetésének agyszüleménye.
a, Talán a saját országuk malmainak fölös kapacitásának ránk sózása.
b, Kiszorítani a hazai malmokat, olcsóbb árak által. S így ugye piacot szereznek. ( S mert az is porliszt, a minőség messze elmarad egy jó Magyar, hagyományos malom mellet. )
3, Sajnos egyes hazai tulajdonú malmok a rossz vezetésnek köszönhetően nem néznek semmit csak a profitot, így bár lehet normális a lisztjük, ám a molnárjaik kihasználva, megalázva rabszolgamunkát végeznek, a "drága" maszekoknak köszönhetőn.
4, Amit reklámoznak liszteket az emberek lecsapnak rájuk, ám attól, hogy olcsó vagy tévébe szerepel még nem biztos, hogy az övé a legjobb. Nálunk a szavak könnyen születnek, a vásárlók meg felettébb naivak illetve az árakhoz igazítják vásárlási szokásaikat.
5, Nincs szakmunkás oktatás! Így nincsenek igazi molnárutánpótlás.
a, Ez tudatos munka, az automata malmok betanított molnárjai, nem tudják megítélni a minőséget és így nem szólva boldogan gyártják a porlisztet egy számítógépterembe ülve.
S mi az egésznek a tanulsága? -Az hogy az ipar folyamatosan lefelé épül és tévúton botladozva teljesen tönkreteszik a régi szép hírnevünket a Malomipar területén.

 Hosszútávon a következmény pedig a kis és közepes hagyományos és JÓ minőséget előállító malmok halálát eredményezi.