A Takarmánykeverők! Első Fejetzet

Hogy megértsük, hogy mit is eszünk, talán kezdhetnénk a tápoknál, amikkel a jószágokat táplálják. Nem tudom hány üzen létezik, de azt tudom, hogy a keverőüzemekben molnároknak kellene dolgozni.
 Anno mikor elérkezett a vizsga pillanata, nem csak malomüzembe, de takarmánykeverő üzemben is meg kellet felelni. Ezt csak azért írom, mert nem egy keverőbe még csak hírből sem tudják, hogy az a molnár szakma része. Mi a fenéért tanultuk volna három évig, de mert tanultuk megdöbbentőnek találom, hogy úgy működhetnek keverők, hogy egy árva molnár nincs az üzem területén.
 Olyan is van, ha nincs egy alapanyag vagy túl drága egyszerűen nem rakják a tápba. Nem értem miért nem szakemberek végzik a tápok gyártását, és miért engedi a kormány, hogy egy receptet úgy változtatnak ahogy ép a kedvük tartsa.
 De ezzel nincs vége, mert penicillinnel pumpálják nálunk is az állatokat, és olyan is van, hogy levágás előtt három hónappal be kell szüntetni a gyógyszerezést, hogy mi fogyasztok ne szenvedjük egészségkárosodást.
 Szidjuk a nyugatot, de sajnos a mi házunk táján is lenne mit seperni. Semmivel nem más a hazai nagyvállalkozások egy jelentős része, mint akik ellen küzdünk. Bár a küzdelemről lenne mit mondanom, hiszen a cégek már több nappal előre tudják mikor milyen ellenőrök jönnek. Tehát én bizonyos termékeknél igenis a külföldit veszem meg, mert tudom a saját iparunk egyes képviselői mivel is etetnek minket. S hozzáteszem, ezt fentebb is tudják, csak hát a jó öreg korrupció nálunk is virágzik, mindegy ki mit hazudik ez ügyben. Na és pont ezért nem kellenek a molnárok, mert az tudja mit lehet és mit nem a tápba keverni. Így a jó magyar megoldás, beállítunk pár munkást, aki úgy sem mer okoskodni, hiszen örül, hogy van mit csinálni, és így a keverőt vezetők is pontosan tudják mivel mérgezik embertársaikat... 



 

Magamról

Van egy álmom, egy kis vagy közepes, hagyományos transzmissziós malmot vezetni. Szeretem a szakmám, és bevallom nem én vagyok a legjobb, ám a szívem teljesen e csodás iparé. Persze ez álomnak tűnik, hiszen ez nem Amerika ahol megkaphatsz egy üzemet működtetni az anyavállalat követelményei szerint, ám még is sok részben szabad kezed van és tudsz is gyarapodni.
 Na ilyen nálunk nincs, ám nekem még is majdnem megadatott egy hasonló lehetőség. Volt egy cég ahol dolgoztam és mindegy miért de leállították a kis, de a ráfordításokat figyelembe véve (mert sajnos alig volt) igen csak profitáló üzem volt.
 Mindegy, bezárták és ott maradt az idő martalékának, én mert fájt érte a szívem és bár a cég adott továbbra is munkát én nem értettem miért kell egy nyereséges részleget bezárni. Így elkezdtem üzemeltetési tervet készíteni, a saját kis fejem szerint, ezt ugye nem igazán tanultuk anno.
 Megcsináltam egyszer, megcsináltam kétszer, és igyekeztem úgy kihozni, hogy a tulajdonos is jól járjon és a dolgozok is. Meglett a végső forma és elkezdtem nyaggatni a vezetőket és a tulajdonosokat. Őszintén a vezetők nem támogattak, ám az idősebbik tulajdonosnak tetszett az ötlet és találkozva is vele, elvittem az egyik barátom és kollégám, aki kimagasló szakmai tudással rendelkezik és felvázolva a dolgot zöld utat kaptunk.
 Ez nem vicc, nem egy kedves osztálytársamat is megkértem legyen majdan a malom sikeres működtetésében segítőm. Tehát meg volt a csapat, a tulaj egy bizonyos március 15. utáni napra ígérte a kért pénzösszeget. De csak ígéret maradt, a telefont nem vette fel, tulajdonkép kihátrált mögülem és a malom projekt mögül. 
 Nagyon nem eset jól, nem a pénz érdekelt, csak az volt az álmom, hogy vezethessek egy üzemet az én belátásom szerint, mert csak egy kikötés volt anno, tegyek le havi 3-4 milliót. Tudni kell ez kis malom, de ki tudtuk volna termelni. Tudtuk volna, ám a vezetők akik tisztelet a kivételnek mindenki a terv megtorpedózásán volt. S igaz, a cégnek kellet más területre a pénz, más területre ami egy fillért sem hozott. Szóval a kiszámolt összeget gond nélkül meg tudták volna adni, és most egy nyereséges üzemük lenne, és nem egy leamortizált, működésképtelen, rom. De ez kellet nekik, csak az fáj, hogy hülyét hagytam csináltatni magamból. Mert bizony akadnak ott olyan vezetők akiket molnárként könnyen túlszárnyalnák abban a területben amiben most ténykedik. Nekem rosszul eset, és az is, hogy össze-vissza szerveztem a javítást, meg a megbízható embereket s ők ezt szó nélkül végig nézték. Nem gondoltam volna soha, hogy  egy milliomos a milliók ellensége. Na és azt sem, hogy gerinctelenül nem mondták a szemembe, hogy ez nem működik ezért vagy azért.
 A szomorú még az, hogy jól megvoltam a cég vezetéssel, de úgy tűnik csak látszat volt az egész, mert ha nem, nem csináltak volna belőlem bohócot. S hogy ez a valóság, ott volt a kollégám aki mindennek fültanúja volt.
 De ha irracionális is az álmom a jelen helyzetben, akkor sem mondok le róla, mert ez az amiért megszülettem, ez az amit tudok és imádok.

Élelmiszeripar röviden

Némi kitérő az egész Élelmiszeriparra, mert ugye volt lóhús botrány és több érdekes dolog. A lényeg, a hatóságok és a média fő irányvonala, az hogy ezek egyedi esetek. Nos biztos, hogy egyedi, ha ép csak azzal az egy problémával foglalkozunk.
-Ám miként a kenyér, úgy a hús is a nyerészkedés nagyszerű területe, az egyediségéről meg annyit, hogy véleményem szerint a Magyar Élelmiszeripar legalább 50%-a így vagy úgy de becsapja a vásárlókat. Ahogy mondottam a lisztről, amit a vásárló is tapasztalhat mikor semmit nem tud elkészíteni, úgy igaz a többi ágazatra az élelmiszeriparon belül a trükközés és a vevők becsapása.
-Tisztelt olvasok, és főleg akik sütnek-főznek elgondolkoztak azon, hogy egy szép szelet hús miért is lesz a sütés végére egy csecsemő tenyerével azonos méretű(?) nos elmondom, víz az a varázsszer amivel teli itassák a jószágokat (hiszem, hogy olcsóbb mint a táp.), és ugye ez hő hatására távozik, gőzzé változik. S ez nem egyedi történet, ott a serpenyő, csak ki kell próbálni.
-De ott a finomnak egyáltalán nem mondható olcsó tejecske, hát az a tej nevű fehérre színezett víz tulajdonkép tehenet akkor látott, mikor külföldön a tehenet ábrázoló dobozba zárták. Bár szerintem örökre be is kellene zárni.
-Van az a szlogen, hogy olcsó és finom, erre én azt mondom ott a 2000ft Kínai cipő, olcsó és két hónap múltával széthullik. Tehát érdemes elgondolkodni a leárazásokon, és főleg az élelemmel kapcsolatba, mert amit eszünk, azzá válunk. Nos én azt mondom, isten óvjon tőle, mert amiket lenyelünk egy nagy halom méreg !
-Átrághatnám magam az összes ágazaton, de sajnos a jellemző egyforma. Itt most nem azt mondom nincs tisztességes előállító egység, ha ezt mondanám hazudnák. De apró tények, a lisztek jelentős része por, amiből minden lényegeset kiőröltek, a húsok vizezettek és penicillinnel átitatott, itt megjegyzem szerintem ez az oka, hogy a betegségeket okozó baktériumok nem reagálnak a penicillines kezelésre. Tulajdonkép ha kell ha nem penicillint eszünk. A tej víz és mesterséges vackok kotyvaléka, és itt most kimondottan a bolti árukról beszélek. S ott az üdítők amik némelyike rozsdamarónak is tökéletes, teli cukorral ( ami kell a szervezetnek, de nem olyan tömör formátumba )  és mesterséges ízesítőkel, tartósítókkal. A kenyér szintén már csak nevében kenyér, van benne minden csak ép ami az alapanyaga lenne, az a legkevesebb.
-Ezt csak azért írtam le, és túlzottan nem is kívánok foglalkozni, hiszen ezt a blogot a Malomiparnak szántam, ám mert a média annyira kiakadt pl a lóhús botrányon, pedig ha megkaparnák kicsit ezen iparágat,bőven lenne min csámcsogni és a lóhúson botrányon csak nevetnénk, mert bőven akadna amin igazán sírhatnánk.

Malom világ

Malomipar, egy csodás ágazata az élelmiszer előállítás bonyolult rendszerében. Egykor mikor elkezdtem tanulni, sok mindenre gondoltam, csak a szakmára nem igazán. Most meg csak egy dologra tudok gondolni, és ez a Malomipar.
-Nem fogok csodákat regélni a mai malomipar helyzetéről, nem, mert profitorientáltan minden kihasználható percet a nyereségre őszpontosít. Ez azt jelenti, hogy a karbantartás, ami anno egy hónapot jelentet évente, a mai időkben szinte nem is létezik. Nem létezik, pedig bonyolultabb és érzékenyebb gépek őrlik a gabonát.
-A hozzáállás a hibás és a szakmai hozzá nem értés. S még valami, az hogy a mai malmok mint fogalmazni szoktam, lisztgyárak, egy agyon számítógépezet szörnyeteg. S itt a hozzáállás már is megszületik, hiszen a hengerbeállítást nem szakmai szemmel végzik, hanem mennyiség orientáltan. Magyarán, addig szűkítik az őrlőrést, amíg a motorok meg bírják forgatni a hengerpárt. Itt már nincs szakmai élvezet, itt nem tölti el a molnárt az a kellemes érzés, mikor beállítja a hengerszékeket és szép és minőségi végterméket tud kihozni. Ma vizet szorítanak a hengerekből s ez az ami megteremti a porlisztet, ami természetesen semmire sem jó.
-Na és a számítógépek, ül a molnár a vezérlőbe, ahol sok helyen nem is molnár a molnár, szóval ül és nézi a kijelzőket, de hogy maga fedezze fel a problémát már sajnos képtelen. Én örültem mikor egy-két százalékkal tudtam növelni a kihozatalt, és elértem a 73-74%-ot.

Ez nem MOLNÁR MUNKA!

-Most mi van(?) 85% és még ennél is több. Elárulom ezért szarok a lisztek! Elveszítik a megfelelő szemcseméretet és így kezelhetetlen kulimásszá válva, max. ragasztani jó. Ezt jó ha senki nem felejti el, részben ezért is ócskák a kenyerek, másrészt van olyan pékség ahol jó ha egy pék van, el lehet gondolkodni, hova vezet az olcsó munkaerő. Sokad részt pedig, vissza a malmokhoz, a betanított munkás aki bámulja a monitorokat, halvány gőze sem nagyon van, mi is az a MALOMIPAR. Nem sértek senkit, csak egy példa, van egy klub az iwiw-en ami a molnárok klubja. Hát lehet hogy az, de szakmáról egy szó nem esik, sőt szinte semmiről. Elárulom, nekem van egy barátom, együtt dolgoztunk Pilisen, nos beszélünk mindenről, de mert ő egy nagyon okos molnár, magától érthetődön a szakmáról is szoktunk beszélni. No igen, ezt nem lehet elvárni egy monitor elé ültetett emberkétől, mert valószínűleg soha nem állítót be hengert ideálisan. S most üzemvezetőknek, főmolnároknak, tulajdonosoknak, NEM AZ AZ IDEÁLIS, HOGY NEM TUDJA AZ EMBER KIFOGNI A HENGERT SZÉTENGEDÉS NÉLKÜL, ÉS NEM IS AZ AZ IDEÁLIS MIKOR HAVONTA ROVÁTKOLTATNAK EGY HENGERPÁRT!!! Kedves mindenki ezért szemétre valók a lisztek, tisztelet a létező kivételeknek. Minél magasabb a kihozatal annál apróbb a szemcseméret (tehát por ) s így hasznavehetetlen a liszt. S erre mit tesz a betanított pék, nem minőségi lisztet kér, mert nem tudja mi az ( van pékség pl Monoron, ahol a PÉK visszaküldte a lisztemet minőségi probléma miatt, és teljesen igaza volt, erre a multi úgy átvette az a problémás végterméket mint ha cukor lenne. Itt hozzáteszem nem a malom hibája volt, hanem a pocsék alapanyag, ami a gondot okozta. )  s így megszületik a pocsék kenyér. A magam részéről a 72-74% lisztkihozatalnál nem engednék többet, s ha Magyarországon, valódi piac létezne, és a vásárlók is megkövetelnék a minőséget a Malomipar új életre kelne, és szakemberek is kellenének, mert nem kellenének az áramzabáló műmalmok, hanem tökéletesen megfelelnének a régi hengerszékek és berendezések. 

Kenyér!

S mi is kerül az asztalunkra(?) nos itt néhány tévhitet gyorsan eloszlatunk, mert a kenyér, ami valódi kenyér igenis nagyon finom. Persze itt belemélyedhetnénk az egészséges vagy modern táplálkozás rejtelmeibe, illetve meg nézhetnénk miből is készül a kenyér.
-Egy apróság, ha lisztet vesz bárki is a boltba, nézze már meg a gyártó üzem nevét. Nekem ez szakmai ártalom, de kíváncsi vagyok mit és melyik malom gyárt. De ezt érdemes mindenkinek megtenni, mert van olyan forgalmazó amely nem tünteti fel a gyártó malmot, élek a gyanúperrel, hogy az a liszt nem is magyar, hanem csak átcsomagolt, olcsó külföldi lisztszerűség. Már csak azért is fogalmaztam úgy, hogy lisztszerűség, mert a tejhez hasonlóan, a lisztbe is akad ami csak lisztszerű, de a búza mag belsejéből igen kevés akad. Hála a sok-sok E betűs adalékoknak. ( csak picibe mondom, az adalékok nagy része, nem hasznos az emberi szervezetre!!!)
-De vissza a kenyérre, az én időmbe a Búzát leőrölve annak lisztjéből készült. Ám ma, még egy jó tanács, el kellene olvasni a kenyér csomagolásán az összetevőket, és nini itt is akadnak E betűk. Roppant furcsa, ez a E betű nélkülözhetetlen(?) csak azt nem tudom, szegény nagyanyáink, hogy tudtak E betű nélkül sütni???
-Na de lépjünk tovább(?) hát annyiba ne, hogy e modern és csodásan szennyezte, mérgekkel teletömött világba próbáljunk visszatérni a hagyományoshoz. Sőt, aki teheti süssön otthon  minőségi lisztből saját, és garantáltan egészséges kenyeret.

-S ahogy az s-el kezdtem, ezzel lassan le is zárom a kenyérről összegyűlt gondolatainkat, ahogy ígérve eloszlatok egy augusztusi tévhitet, mert ugye az az új kenyér ünnepe, de már a pékek jó egy hónappal előtte új lisztből süthetnek. Ahogy az én időmbe, a liszt címkéjén, meg is volt jelölve, hogy felesbe őrölt gabonából készült az adott liszt. Ami az jelenti, hogy a tavalyi és az idei búza vegyesen van őrölve. Persze ez nem bír jelentőséggel, csak érdekes miért akkor ünnepeljük az új kenyeret, mikor az már réges-rég új.
-Szép napot és hasznos, összetevő böngészést!

Ferencvárosi Malom és egy kis siránkozás

Ide jártunk gyakorlatra!

Kezdhetném ott, hogy nem vagyok Pesti. Így messze nem érthetem a városrendezés nagyszerűségét. S hogy miről is beszélek(?) a Ferencvárosi Malomról. Persze itt lehet az mondani, hogy elfogult vagyok, mert molnár a szakmám.
-Lehet, de az meg biztos, hogy a Ferencváros nem a malomból állt, és bizony, akadnak olyan helyek, ahol lehetett volna lakóházakat, irodaépületeket összehozni, úgy mond fejleszteni a városrészt.
-De nem, "nekünk" a MALOM volt az útba, nem az számít, hogy hány ember veszítette el munkahelyét, ha nem hogy ugye ott a Duna part és hajrá, jó befektetés. Megvallom magam is úgy tudtam az üzem műemlék jellegű, ami megvédi a pénzéhes ingatlanspekulánsoktól. De mint kiderült, a malmot semmi nem védte meg, és senkinek nem volt HANGJA, hogy egy száz év feletti épület és egyben munkahely nem ezt érdemli!

Itt már a csoda sem segíthetett!

Itt már egy molnár sem ebédel!

A látványterv!

-Tanulóként láttam a malmot és bár a kezdő tanulónak a lift volt a legnagyobb poén, azért bejárva az üzemet, asztalosműhelytől kezdve rovátkológépig minden megtalálható volt. Tulajdonkép ebben a malomba kezdtem megismerkedni a szíjvarrás alapjaival, igaz ez senkit nem érdekel. Ám nekem, akinek ugyan más malom adott munkát, ami szintén bezárt, a Malomipar tervszerű szétzúzásának köszönhetően, szóval nem dolgozva a Fradi-Malomba még is még mindig fájó szível gondolok azokra az időkre, és főleg azon kolléganőkre, kollégákra akik munkájukat veszítve az utcára kerültek. Pedig ők életüket szentelték e szép szakmának, igaz ez kevés, ha a pénz van a háttérben, és olyan emberszerű lények akiknek a múlt semmit nem jelent!
-S hogy ez siránkozás? nos igen, mert nem csak a malom pusztult el, de a szakma is a szakadék szélén táncol. A hülye csúcs fogyasztású gépekkel a molnárt helyettesítik, igaz többszörös villanyszámlával mint egy transzmissziós malom igényel. De ugye már nincs lassan aki tanítsa az ifjúságot, szíjat varrni, serlegezni, hengert szabályosan beállítani.
-Hát végül is egyszerűbb egy mérőműszert bámultatni és mondani a munkásnak addig tekerd azt a két kormányt (hengerszék beállító része, mikor a két hengert egymáshoz közelítve, szűkítjük az őrlőrést), míg el nem éri ezt és ezt a számot. S ezzel kapcsolatba egy megjegyzés, jobbat és lehet, 10-15%-al kevesebb lisztet hozok ki, egy transzmissziós malomból, ám egyrészt az liszt és nem por, másrészt az energiaigény is kevesebb. S ami durva, több embernek tudnák munkát biztosítani, természetesen pozitív mérleg mellet. 
-Ám kicsit elkanyarodtunk a kezdettől, de sajnos a kezdet már vég, és jobbat csak akkor remélhetünk, ha a politikába bekerülne valaki, aki még tudja mily híres is volt a Magyar Malomipar! Mert nem csak Mátyás Király volt világverő, de a Magyar Malomipar is.