Malom világ

Malomipar, egy csodás ágazata az élelmiszer előállítás bonyolult rendszerében. Egykor mikor elkezdtem tanulni, sok mindenre gondoltam, csak a szakmára nem igazán. Most meg csak egy dologra tudok gondolni, és ez a Malomipar.
-Nem fogok csodákat regélni a mai malomipar helyzetéről, nem, mert profitorientáltan minden kihasználható percet a nyereségre őszpontosít. Ez azt jelenti, hogy a karbantartás, ami anno egy hónapot jelentet évente, a mai időkben szinte nem is létezik. Nem létezik, pedig bonyolultabb és érzékenyebb gépek őrlik a gabonát.
-A hozzáállás a hibás és a szakmai hozzá nem értés. S még valami, az hogy a mai malmok mint fogalmazni szoktam, lisztgyárak, egy agyon számítógépezet szörnyeteg. S itt a hozzáállás már is megszületik, hiszen a hengerbeállítást nem szakmai szemmel végzik, hanem mennyiség orientáltan. Magyarán, addig szűkítik az őrlőrést, amíg a motorok meg bírják forgatni a hengerpárt. Itt már nincs szakmai élvezet, itt nem tölti el a molnárt az a kellemes érzés, mikor beállítja a hengerszékeket és szép és minőségi végterméket tud kihozni. Ma vizet szorítanak a hengerekből s ez az ami megteremti a porlisztet, ami természetesen semmire sem jó.
-Na és a számítógépek, ül a molnár a vezérlőbe, ahol sok helyen nem is molnár a molnár, szóval ül és nézi a kijelzőket, de hogy maga fedezze fel a problémát már sajnos képtelen. Én örültem mikor egy-két százalékkal tudtam növelni a kihozatalt, és elértem a 73-74%-ot.

Ez nem MOLNÁR MUNKA!

-Most mi van(?) 85% és még ennél is több. Elárulom ezért szarok a lisztek! Elveszítik a megfelelő szemcseméretet és így kezelhetetlen kulimásszá válva, max. ragasztani jó. Ezt jó ha senki nem felejti el, részben ezért is ócskák a kenyerek, másrészt van olyan pékség ahol jó ha egy pék van, el lehet gondolkodni, hova vezet az olcsó munkaerő. Sokad részt pedig, vissza a malmokhoz, a betanított munkás aki bámulja a monitorokat, halvány gőze sem nagyon van, mi is az a MALOMIPAR. Nem sértek senkit, csak egy példa, van egy klub az iwiw-en ami a molnárok klubja. Hát lehet hogy az, de szakmáról egy szó nem esik, sőt szinte semmiről. Elárulom, nekem van egy barátom, együtt dolgoztunk Pilisen, nos beszélünk mindenről, de mert ő egy nagyon okos molnár, magától érthetődön a szakmáról is szoktunk beszélni. No igen, ezt nem lehet elvárni egy monitor elé ültetett emberkétől, mert valószínűleg soha nem állítót be hengert ideálisan. S most üzemvezetőknek, főmolnároknak, tulajdonosoknak, NEM AZ AZ IDEÁLIS, HOGY NEM TUDJA AZ EMBER KIFOGNI A HENGERT SZÉTENGEDÉS NÉLKÜL, ÉS NEM IS AZ AZ IDEÁLIS MIKOR HAVONTA ROVÁTKOLTATNAK EGY HENGERPÁRT!!! Kedves mindenki ezért szemétre valók a lisztek, tisztelet a létező kivételeknek. Minél magasabb a kihozatal annál apróbb a szemcseméret (tehát por ) s így hasznavehetetlen a liszt. S erre mit tesz a betanított pék, nem minőségi lisztet kér, mert nem tudja mi az ( van pékség pl Monoron, ahol a PÉK visszaküldte a lisztemet minőségi probléma miatt, és teljesen igaza volt, erre a multi úgy átvette az a problémás végterméket mint ha cukor lenne. Itt hozzáteszem nem a malom hibája volt, hanem a pocsék alapanyag, ami a gondot okozta. )  s így megszületik a pocsék kenyér. A magam részéről a 72-74% lisztkihozatalnál nem engednék többet, s ha Magyarországon, valódi piac létezne, és a vásárlók is megkövetelnék a minőséget a Malomipar új életre kelne, és szakemberek is kellenének, mert nem kellenének az áramzabáló műmalmok, hanem tökéletesen megfelelnének a régi hengerszékek és berendezések.