Élelmek(?) vagy amit akarunk...

 Kezdem ott, hogy mikor a kormányzat nem tette kötelezővé, a kenyéren a gyártási idő, pékség és egyéb dolgok feltüntetését, itt arra a kis papírra utalok, szóval mikor ez szélnek engedte, még inkább azt kreálhatnak a pékségek amit éppen a vezetőik, tulajaik esze diktál.
 A kedvencem, a kisebb multik helyben sütött pékárui, hirdeti friss! -Személy szerint a mirelitre nem mondanám, hogy friss. -Egy részt, azt sem tudom, azt a bizonyos tésztát mikor készítették, mert biztos nem fél órája, hiszen akkor a drága fagyasztási eljárásnak voltaképpen nem is lenne értelme. A másik, kirakják a villanykemencéből a gyakran félkész árút és még azt sem tudom, mi a francból készítették. -Mikor érezni a péksüteményen azt a locspocsot, az már minden kétséget kizárólag fagyasztott árú. -De ez érvényes az étkezdékbe a vizes húsra, halféléknél ez nagyszerűen kiérződik, fagyasztott készítmény.
 Szóval ott tartunk, hogy a multik egy részénél, ahol nem valódi pékség van, hanem egy csengettyűs kemence, mirelit valamit kapunk és a NYOMON KÖVETÉS lehetetlen, semmi nincs feltüntetve. Ezzel az erővel, határon túlról is jöhet a fagyasztott tészta, amúgy meg sem lepődnek.
 Egy szintén járatos emberke mondta tudja mit eszik, és külön felüdülés a magvas készítmények, legalább a magok természetesek, azaz valódi magok.

 A gyors érlelés is egy cifra móka, igazán egészségtelen szemét az eredménye, olyan nincs, hogy max. 3 hónap egy kolbász mandátuma, már ha hagyományos eljárással készülne. De ez a gyors eljárású ízékről is az a véleményem, hosszútávon káros az emberi szervezetre. Persze lehet mondani, mi nem(?) s Magyarországon, ez valóban egy jogos és jó kérdés, mert az élelmiszeripar egy tömegárút előállít szörnyeteg, ahol, főleg a hazai újgazdagok által üzemeltetett üzemek, maguk a méregkeverők. S oly sok ilyen van, hogy az élelmiszerlánc ellenőrző testület kénytelen beáldozni néhány üzemet. -Na majd jön a Húsvét és a kötözött-sonka nevű, olykor meghatározatlan állagú és felvágva kinézetű ízék.
 Mindig azt mondom, pékség pék nélkül, minden csak nem valódi pékség, és ez érvényes az összes élelmiszer ipari egységre, ahol oda raknak valakit, ezt ide, ezt így, ha leesik és megtaposódik, tessék felvenni, és folyt.köv.

 Több éve írom és hangoztatom, az élelmiszeriparnak MEG KELL TISZTULNIA, mert amit eszünk, a legtöbb esetbe nem túl hasznos anyagokat is tartalmaz. Ahogy szokták mondani, vannak ezek az E betűs kódok, és ahol már háromnál több van, nem érdemes komolyan venni, hogy egészséges.Tulajdonképpen, ha annyira természetes anyag, akkor ki is írhatnák, hogy liszt, só, vagy hasonló, nem kell kódok mögé bújni. Ahol furfangosság sejthető, ott a legtöbb esetbe, meg is lehet találni. -S vissza a húsokra, Friss és Hazai, én ezt például a sertés esetében mindenképpen megkérdőjelezem, mivel hazánkba nincs annyi, amennyi az igény. Persze, mint oly sok árúra, rá lehet az állam jótékony támogatása mellett ragasztani, hogy Magyar, Meg minden sületlenséget, de amíg, nincs a vásárló számára feltüntetve még a GYÁRTÓ CÉG NEVE SEM, ami pedig szintén kötelező lenne, addig, mindenki mondhat amit akar. -Mi az, hogy saját márka, egy üzletláncnak?
Egy, nem ő gyártsa, már nem lehet az övé, tök mindegy milyen csűrés csavarás van a történetbe.
Kettő, jó lenne, ha ezt a saját márkát, pl lisztet, közölné az üzletlánc, mely, nem létező malmába őrölte. -A Jó Isten tudja csak, hogy egyáltalán hazai vagy behozott és még tulajdonkép igazából a vásárlók semmit nem tudnak az árúról. -A Piszok nyugaton, a húsra nem csak a gyártott, csomagolót, Angol esett, de a farm, telep nevét is ildomos feltüntetni, kitől-hova-kinek. -Szerintem ez a korrekt és helyes, és itt lehetne nálunk is kezdeni, az élelmiszeripar megtisztítását. Bár nincs érdek, hiszen a politika rendesen benne topog.

S csak néhány E:- E150b karamell - szulfitos - allergiát okozhat
- E150c karamell - ammóniás - allergiát okozhat
- E150d karamell - ammónium-szulfitos - genetikailag módosított
- E151 fekete pn, brillantfekete bn - allergiát okozhat
- E152 fekete 7984 (színanyag) - allergiát okozhat
- E153 szén, Növényi szén (színanyag) genetikailag módosított, állati eredetű is lehet
- E154 brown fk, kipper brown - allergiát okozhat

 Saját vélemény, ami genetikailag módosított, az a szervezetünkbe jutva, előfordulhat, hogy hatást gyakorol a mi génállományunkra
. Mindenkinek javaslom, ismerkedjen meg a veszélyes E adalékokkal, a saját érdek!

Volt Budapesten Malom

A bontás alatt lévő Ferencváros Malom

 Budapesten a rabló, bocsánat rendszerváltás előtt három meghatározó Malomipari üzem működött.
1, Ferencvárosi malomüzem, mely 100 év feletti korának is köszönhetőn, még védettséget is élvezett. / Magyarországon csak elvben /
2, Budai Hengermalom, Hatalmas pénzeket fektetett a Gabonaipar a Buda 2 néven megvalósult, talán az ország akkori legmodernebb malmának létrehozásába. Megépült egy hatalmas liszttároló, és tulajdonképpen a Budai Malom folyamatos fejlesztések alatt állt.
3, A Fővárosi Takarmánykeverő üzem, Nem volt a legkorszerűbb, de nem is volt veszteséges. Sőt, míg a tápokat a molnárok irányításával alkották, sokunk takarmánykeverő üzembe vágyott, mert jóval magasabb volt a fizetés, mint egy malomba. / zárójelbe, akkor még be volt tartva a recepttúra és nem minden méreggel volt teli, amivel a mai sertéstelepek némely urai saját keverőjükbe kreálnak )

 Miért kellet elpusztítani a fővárosban az összes a Pest-megyei Gabonkaforgalmi és Malomipari vállalat prominens üzemeit? -Először is vezető szerepe volt Pest megyei iparegységnek és rendszerváltó kormányok a versenyegyenlőségre hivatkozva, mondjuk az egész országba tönkreverték a megyei egységeket, a teljesen nyereséges és jól működöket is.
 Ám ezzel csak szétdarabolták, a malmok attól hozták a hasznot és ez nem volt oké. ( Az persze számomra teljesen érthetetlen, milyen érdek motiválta a fővárost egy munkát biztosító és iparűzésit fizető cégek szétverése, pláne annak fényébe, hogy Budapest állandóan pénzhiánytól szenvedett, BKV vergődése stb )

 A Takarmánykeverő üzemmel kezdték, arra hivatkozva, hogy útba van a Csepelre vezető híd létrejötte szempontjából. Csak, hogy képbe legyünk, ez az üzem, a 2-es villamos végállomásán magasodott, nem igazán oda épült az a bizonyos híd. Tehát ez volt az első turpisság, persze ledöntötték az üzemet.

 A Ferencvárosi malommal sok éven át ment a harc, kitelepítik az üzemet és millió elvont ötlet felmerült, ekkor még tudott küzdeni a Gabonaipar jogutódja, amit azért rendesen szétvertek, és messze nem volt olyan erős, mint volt, kiprivatizálták számtalan üzemét. Szóval ekkor még nem bírtak a Fradi malommal. Hát jött más, a modern Budai Malmot a politika használta pénzszivattyúként. Ez felettébb jó dokumentált történet, először az MSZP markolta ki folyamatosan a nyereséget, majd a FIDESZ. Ez tény, ez a dolgozok is tudták, hogy a politika játékai. Ám ezzel a cél, hogy az újgazdagokat juttassák monopol helyzetbe, még nem történt meg. Így teljesen hagyták tönkremenni az üzemet, nem kaptak karbantartásra pénz és rengeteg aljas lépéssel ellehetetlenítették a működését, így a Budai Malom is meghalt. S csak hogy világos legyen, a Budai Malom olyan modern üzem volt, mint amely malmokat most a csúcsnak tartanak és országos terítéssel  rendelkeznek. Tehát nem azért szűnt meg üzemelni, mert veszteséges volt, hanem, mert ellehetetlenítették a létezését.
 S végül a Ferencvárosi Malomra is lecsapott az állam, városrendezés és egyéb baromság néven. Budapest meg úgy tett, mint akinek nem kell az iparűzési adó, cinikus gazemberség. Nos lehet az én ízlésem rossz, de aki látta a Ferencvárosi üzemet, nem volt az olyan visszataszító látvány. Pláne figyelembe véve, hogy az úgy nevezett Bálna nevű veszteséges komplexum véleményem szerint, még inkább nem illik bele a városképbe. Lenézve a Gellért-hegyről egyből szemet szúr az a üveg baromság és esztétikailag messze nem olvad bele az összképbe. Na mindegy, irodaház projekt kedvéért óhajtották ledönteni az üzemet! Természetesen le is döntötték, a védett itt mit sem számított, ami hazánkba nem új, már mint a műemlék védettséget élvező épületek elpusztítása.

 Költői kérdések, mi haszna van 100-150 kilométerről szállítani a lisztet a Budapesti pékségekbe(?) Voltak malmai a fővárosnak, szerintem olcsóbb, 10 kilométerről beszerezni a lisztet, mint 100 kilométerről. De ezen nem kell mélázni, ezen aljas játéknak csak annyi volt a célja, hogy 2 vagy mindegy hány megye távolságából az újgazdagok cégei domináljanak, illetve például Szlovák liszt legyen akár átcsomagolva, mint ha hazai, ami viszont az olyan emberek üzlete akik mögött nincs termelés, csak üzletelnek, kétes módon. Mert tisztességesen nem nyereséges egy mások országból beszerezni lisztet.
 S még egy gondolat, az új malomtulajok érdekeiről, kiknek érdeke volt a két Budapesti nagy malom tönkretétele véleményem szerint, hiszen a főváros hatalmas piac. Ezen cégek akik nyilván bizonyos kapcsolatait tartottak fent az állammal, szerintem szintén bűnösek, mert ez nem verseny volt és győzzön a jobb minőség vagy a kedvezőbb ár, hanem ledöntése az ő konkurenciájuknak. Itt érdemes  kiemelni a két malom nem volt veszteséges! Az egész a piacról szólt, és arról hogy olyanok domináljanak a Budapesti területen, akik tisztességes versenybe, nem valószínű, hogy kiszorítsák e két malmot, mert igazából mindenkinek megérte a Budapesti malmok lisztjét venni, emberek mondták hogy jó volt a Ferencvárosi malom lisztje és bizony hiányolják. Itt arról volt szó, ami a múlt az rossz, és a haverjaim meg jók! Persze ez orbitális hülyeség, de erről szól az ország, ezért nincs semmink. A jót tönkretesszük  és csak a haverék tudnak valójában érvényesülni, nem egy úgy és ez már nem a malomipar, hogy állami támogatások nélkül nullák lennének.

Élelem???

Hűm, vannak ezek a reklámok, hogy egészséges kenyérke egyes multik polcain. Na de a mirelit nem egészséges! S ha valaki megnézi, a szakemberhiány nyilvánvaló, hiába csörög az időzítő az elektromos kemencénél, mert ha a kenyeret felvágjuk és csak picit össze nyomjuk a belsejét, csak egy csipetnyit, az egész ragad, ami ragad meg csak félkész! -Szóval amire azt mondjuk egészséges, én meg merem kérdőjelezni, már csak azért is, mert ezen termékeken nem találni előállító cégnevet, az összetételt, magyarán semmit! A semmiből pedig, furcsa, de semmi nem derülhet ki.

Csak, hogy egyszerű legyen a dolgom, ismét lebukott egy cég aki nyomon követés nélküli húsból Gíroszt kotyvasztott egy betonkeverőbe. -Egyszer-kétszer mondottam, ez rendszeres a húsipar berkeibe, és ez csak rosszabb lesz, a húsáfa csökkentése után. Mert a magyar vállalkozó jó tulajdonsága, tisztelet a kivételeknek, a profittal nem igen elégedik meg, neki extra profit kell! Ahogy nekem mondotta egy tulajdonos, mikor a malom havi tiszta 3 millió forintot hozott az asztalra: hogy neki 3 millió nem pénz, és hát be is zárta az üzemet, azóta is szó szerint rohad az enyészet markába.
 Nem igen részletezem az éppen terítékre került húsüzemet, amit szintén nem fognak végleg bezárni, csak bírság és újra üzemeltetési engedély, a fickó/fickók maradhatnak a helyükön, pedig az élelmiszer hamisítókat kellenék rács mögé küldeni. Azokat kik nyakig véres mocsokba készülő húst és készítményeit dobják a piacra. Nincs sok értelme foglalkozni, mert egyrészt nincs valós következmény. Klasszikus magyar szokás, több cégnévvel felvértezve, mikor megbukik az A cég, a B már ugyan ott meg is nyílt, így még képbe se nagyon van az egyszerű ember, hiszen azt hiszi, ez egy új cég, új termékkel, hol ott, minden a régi.
 

Élelmiszerek(?)

 Örömmel konstatáltam, hogy újra visszatért a rablóváltás utáni káosz igénytelen termékei, úgy mint a felfújt zsemle, a mócsingos lecsókolbász, melybe több az ehetetlen rész, mint a fogyasztható és arról nem is beszélve, hogy a hús árával, messze nem hozzá passzoló minőséget kapunk.
 A zsemle, adalék és 30% liszt jó esetben és ez a kenyérre is igaz, műétel. Nincs róla sokmindeni mondani, mert ugyan sok káros vacak van benne, de amúgy meg, értéktelen semmi, mely másnapra ráadást megközelíti az ehetetlen szintet. Ennek oka a profit, a szabad rablás rendszerében, nem a szimpla profit a tét, hanem az extra. S mint már sokszor leírtam, a pékségekbe sütödékbe, bizony előfordul és nem ritkán, hogy még véletlenül sem akadunk szakképzet pékre. A mirelit pékáruk, melyek a helyben sütött szlogen alatt szintén sokszor előfordulnak, végkép nincs szakember, az időzített villanykemence csenget és jól van. S bár fejlődhetünk, elárulom az a csengetés nem mindig a megfelelőnél történik, mert tudni illik, az összetétel sok mindent módosíthat, így a sütési időt.
 A húsi, a mócsingos kolbászok, nyilván a húsüzemek fütyülnek az egészre, és tudni vélhető, hogy hulladékból készülnek ezen olcsóbb készítmények, oly annyira hogy még a darálókat sem állítsák be rendesen, átment és jól van, a magyar megveszi, és ez így igaz! -Sajnos siránkozunk mikor a rendszer néha beáldoz egy húsüzemet, majd mindent felejtve, vesszük ugyan azon vackokat, vélhetőn a lebukott húsüzemtől is.
 S a hús, ugye csökkentik a húsáfát, nos elárulom, ha megszűnne akkor sem éreznénk meg, mi vásárlók. Az egész csupán azért csinálja a kormányzat, mert a tűzhöz közeli emberek beszálltak a húsiparba, és ugye haveroknak kell az extra nyereség!
 Ma az élelmiszeripar azon mélyponton virágzik állami támogatással, mint a rablóváltás sötét éveiben. Persze lehet tiltakozni, de ezt olyan tegye aki benne dolgozik az iparba. S itt megjegyzem vannak még működő, a kormányzat által, nem cserbenhagyott üzemek, melyek törekednek a minőségre. Ám általánosságban az ellenkezője az igaz. Pontosan úgy mint a menza kaja, egy ehetetlen valamit erőltettek a gyerekekre, de egy illetékes nem volt még hajlandó megkóstolni az íztelen, gyermekek által utált alapanyagokból megkreált ételt. Pedig a jó példa az lenne, hogy ezen "bölcs" emberek egy ilyen menza kajájából lakmároznának munkanapjaikon.
 Szóval lehet futtatni a magyar élelmiszeripart, sőt magam is szeretném, hogy újra sikeres legyen, ám hazugságokkal nem lesz jó az ami ROSSZ! A gyors érleléses szalámikról szintén nem érdemes beszélni, pár hónap és ehetetlenné válik A mesterséges csodák benne, bennük is csodákra képesek, csak éppen negatív értelembe.

A bio élelmiszerekről meg annyit, van egy erős részük aminek semmi köze a bio szóhoz, csupán szintén a profitról szól.

Újra és Mindig! ( Húsüzemek )

Újra és mindig, szinte havonta bukik le egy hazai húsfeldolgozó cég és az emberek két hétig, jaj, fújj, zárják be, és utána már feledésbe is merül a történet.
 Amúgy végleg egyetlen, a higiénia végett megbukott céget nem zártak be. Akik próbáltak talpon maradni és igyekeztek a nívóra is adni, Kapuvár, Pápa és lehetne sorolni, szépen belebuktak!
 Ma hazánkba nem a minőség számít, hanem a mennyiség! -Ma nem a profit a cél, hanem az extra profit!
 Belegondolok, kockázott sertéshús, immár csak fél kilónyi 800ft felett van, de még ebből is jelentős százalék nyesedék, mócsing. -Szóval a minőségre a kutya sem ügyel, az meg, hogy lebuknak, csak egy "félreértés" pont rosszkor, rossz időbe jött az Élelmiszerlánc felügyelet! -Bár ezzel se sok gond van, mert ha jó helyen vagy, tudod előre, mikor jön a meglepetés szerű ellenőrzés. De ha jön is, ha nem nagy apparátus, hanem egy-egy tisztiorvos, a történet már meg is van vásárolva, mindegy pl, hogy a mellék helység össze van hányva.
 Azt hiszem és azt is mondom egy mai, nem vagyok híve a Malomipari tömeggyártásnak, mert porliszt az eredmény, de maga az üzem tisztább, higiénikusabb, mint sok húsfeldolgozó!
 Ha komolyan vennék a gyárakba uralkodó helyzeteket, vélhetően az ország sok húsipari vállalatát be kellene záratni! S nem ideglenesen, aki mocsokba készíti az élelmiszert, az mocskot árul embertársainak, és az ilyen nem érdemli meg, hogy gyárat tulajdonoljon ezen iparágba, engedélyt az ilyeneknek soha nem szabadna adni, miután megtörtént a leleplezés!
 S még valami, a nyomon követés, elvben uniós előírás ha jól tudom, a húsüzemen kívül fent kellene lenni a helynek, ahonnét beszerzi az alapanyagot, például a félsertést, hát ezt még nem igen tapasztaltam. Bár jobb is ha nem tudjuk, melyik szteroidokkal telenyomott telepről érkezett a hús.

Egy Csepp Szója és Egyebek.

Globálisan, az iparvállalatok, kicsik és nagyok, immár nem megélni és tisztességgel gyarapodni kívánnak, hanem profitot, extra profitot követelnek, és ezért mindent megtesznek.

 Mindenki, aki tájékozódik, tudja, hogy a nagy szója termelő országok GMO szóját dobnak a piacra. Az sem titok, hogy hazánkba a talaj nélkülözi azon baktériumokat, melyek nélkülözhetetlenek a szójabab életbemaradásához, ezért kezelt szóját termelünk. A szója önmagában egészséges/lenne, ha nem génkezelt lenne. Ám a mennyiség mindent felülírva nem valószínű, hogy túl jó hatást gyakorol az emberi szervezetre, egy génmódosított tápanyag.
 S hogy jön a szója(?) úgy, hogy miért nem tudom, de még a kenyérbe is raknak szóját. A jószágokat a magas fehérjetartalma miatt szójával kevert táppal etetik, NÁLUNK IS!
 Ez a szója viszont nem hazai, már csak azért sem, mert amit itthon meg tudunk termelni, az igény 10%-a -Szóval akkor mit is eszünk a Brazíliából, Kínából és sorolható a többi ország, ahonnan jöhet a szójabab, hogy milyen is(?) -Génkezelt!!!
 A táppal bekerül a sertésbe, a sertés húsából meg az emberi szervezetbe, és immár esszük is a génmódosított táplálékot, melyről pontosan nem tudni, hosszútávon, milyen hatást gyakorol, saját génszerkezetünkre, létezésünkre.

 S a további baj, hogy annak idején a tápgyártás a Malomiparhoz tartozott és pontosan a recepttúra szerint történt a jószág ételének előállítása. Ma, a rablóváltástól, minden nagyobb sertéstelep rendelkezik házi keverővel, és messze nem alkalmaz molnárokat, aki szabály szerint állítanák össze a maltert, keverést. Ma úgy megy, ami van, kutyulják és jó van, illetve a lényeg, hogy a szteroidok, penicillin bejusson a jószág szervezetébe, ami több szempontból is káros.
 Ez a hivatalosan engedélyezett magatartás, nem csupán a molnároktól veszi el a munkát, hanem olyan emberek mímelik a szakmát akik bele sem tudnak szólni érdembe, mert megkapja, hogy mi van a raktárba és abból kever tápot. Vélhetőn nem is tudja, hogy a túladagolt szteroidok nem csak az állatra, hanem az emberekre is ártalmasak, már csak azért is, mert lenne egy intervallum a vágás előtt, mikor már nem szabadna ilyen anyagokkal etetni a jószágokat. Ám valójába az utolsó előtti napig tömik őket méreggel.
 Biztos nem mindenkire érvényes, de tapasztalatból beszélek, tehát megtörtént helyzetkép, és repeta, ez az általános trend, mint a kenyérbe az adalék! -S ha már kenyér, valaki eltűnődött miért drágább a teljes kiőrlésű liszt, és péktermékek? -Mert egy malom számára sokkal egyszerűbb leőrölni, több fázisú osztályzást mellőzve. Tehát a költői kérdés, miért drága az egészséges, ami valójában még könnyebb, olcsóbb az előállítása.

Malomiparról

Lapátos szitakeretek, ma már elvétve ha található.

Néhány dolog ma már más, mint egykor volt! Mikor műszakvezető voltam, igen, ha úgy láttam, ha nem volt bent főmolnár leállíthattam, leállítottam az üzemet. Ez régen volt, a rablóváltás előtt, mikor a Magyar Szabvány volt érvénybe és például ha túl magasra szaladt a kiőrlésem 78% már rám szóltak... fő szempont volt a MINŐSÉG!

 Voltam próbamunkán pár éve, egy számítógép vezérelt malomba. Személy szerint nem volt bajom a főmolnárral, ám ő a tulaj kedvét keresve, igenis maximálta a kiőrlést, neki is megjegyeztem, hogy ez a púderliszt. Nem rajongott a véleményemért, de munkát adott volna, más okból nem fogadtam el. De amit ki kívánok hozni, hogy a molnárok azért nem mertek szólni, hogy tüzes a csapágy, ugye a lakatos meg nem tudja megoldani menet közben, a molnár nem szól, nem állítsa meg a malmot. A karbantartó meg nem tehet semmit. S ennek az oka az, hogy a malom optimálisan kitermel, csak példa 1000 zsákot, de a főmolnár 1200 bevállal, a tulaj elvárásának megfelelve. Innentől omlik a karbantartási idő, azaz megszűnik. De itt jön az is, hogy a minőségért sem mernek kiállni, mert az esetleg rontana a kihozatalon, azt meg nem engedik meg.
 
 S a forró csapágyak titkára visszatérve a túlterhelés, mert nem optimális az anyag áthaladása a hengerszékeknél, a gabona az őrlőhengerekre nem úgy van engedve ahogy tanultuk, hanem maximálisan, ami túlfogatást eredményez, ebből jön a forrósodás és olykor a malomtűz!
 Dolgoztam olyan malomba, ahol már a csapágygolyók is széttörtek és úgy vergődött a szita, de mert amíg le nem áll, menni kellet, hát ment. Aztán mivel már a tűztől féltem, bejelentettem, immár nem működik. Ám ezt nagyon kevés molnár meri megtenni, félnek ellentmondani, pláne azért mert sok helyen betanított molnárok vannak, és nem úgy lássák át a szakmát, mint egy valódi szakmunkás, vagy ha lássa is, nem mer szólni, mert fejéhez vágják, nem is vagy te molnár, mit okoskodsz.

 Vannak jó malmok, jó vezetőkkel és ez érvényes kicsire és nagyra egyaránt. Hiszen akad kis malom tulaj akinél akkor állítsák meg az üzemet javítani, amikor nincs a közelbe a gazda, és nem is merik vele közölni, hogy megálltak. Ilyen téren, szerencsés múlttal rendelkezek, mert nem elmezavaros vezetőim voltak. Illetve ha leálltam nem rúgott ki és nem lett pénzlevonás, mert bizony vannak szankciók egyes helyeken.
 A malomtűzről meg annyit, ami a túlfogatástól akár egy elcsúszott tárcsáig bár mi okozhat, hogy nagyon brutális. Egy kisebb nekem is volt, egy hengerszékbe az egyik henger elcsúszott és égette a fa oldalrészt. Ez nem egy full hajtós üzembe volt, s ugye százalékosan növekszik az esély egy agyon hajtott üzembe, pláne ha a létszámon is spórolnak a tulajok. S az előírásokról, amíg 2 nappal előbb tudom mikor kapok ellenőrzést kár mélázni, és ez az egész élelmiszeriparra érvényes. Az, hogy néha beáldoznak egy-egy céget a jéghegy csúcsa. S megjegyezném, higiénia területén egy malom a legtöbb esetben sokkal jobban áll, mint egy húsüzem, sajnos ezeket csak az lássa aki benne dolgozik és még van is mersze kimondani.  

Malomipar és a "Rendszerváltás" Következményei.

Mit tapasztaltam meg a rablóváltástól számítva, a Malomipar területén(?) -Egyrészt jelentősen megcsappantak a malomüzemek számai. Másrészt egyetlen kormányzat sem próbálta a kis és közepes malmokat megmenteni, helyette átadták a giga üzemeknek a helyet, de ott is csak a kiváltságos érdekköröknek.
 Miért merem ezt mondani(?) Pest megye legmodernebb és legnagyobb malma a rablóváltás időszakában a Budai Hengermalom volt. Ezt előbb az mszp, majd pedig a fidesz használta kifizetési helyként, és közben tönkre tették, ma nem is üzemel és katasztrofális kinézettel a lassú pusztulásra ítélték.
 Ez kevés volt, jött a Ferencvárosi malom, azt is ellehetetlenítették, munkahelyeket szüntetve meg és a város, mely küzd minden forinté, hatalmi érdekből lemondott a Fradi malom adóforintjairól, ma az sem létezik. S ez nyilván csak egy dologra lehetett jó, hogy olyan, más megyékben létező üzemek lássák el Pest-megyét lisztel akik ezzel vagy azzal a párttal jobban voltak/vannak.
 

Egy üzemen kívüli malom hengerpadja

Sikeres malomba kezdtem a pályámat, minőségi lisztet gyártottunk és ezt több oklevél is igazolta. Ám a minőségre a rablóváltástól kezdve nem volt szükség, és ráadást a szigorú magyar szabványt is hatályon kívülre helyezve, immár bárki bármit gyárthatott, csak egy fantázia név és az új, sokszor rosszabb paraméterekkel rendelkező termék adatainak feltüntetése. Tehát szemetet is eladhatok, ha adók egy csengő nevet neki és levezetem mikből is tevődik össze a termék. Persze ez útobit csak esetleg a hatóságoknak volt bemutatva, akiket meg, mint most, úgy a váltás időszakába is meg lehetett venni!
 Nem egy liszten a mai napig, az uniós előírások ellenére nem létezik a nyomon követésre alkalmas felíratok. Nincs gyártó üzem, nincs származási ország, csak egy forgalmazói logó és ennyi! Persze, így van bent Német, Szlovák liszt is, a piacot ravaszul felosztották a hazai nagyok és a hazainak nevezett külhoni tulajdoni körrel rendelkező malomipari cégek. A szomorú az, hogy a külhoni tulajdonú cégeknek kell e felvevő piac, hisz a tudatos vásárlás nálunk gyerekcipőbe létezik, és ráadást a nyugaton a kis helyi malmok kezdenek életre kelni, pont a minőség miatt, amit a tömeggyárak kevésbé bírnak, a gazdáik meg a profit végett nem is akarják a minőséget a polcokon látni.
 Sikeres malomba kezdtem, ma már az sem üzemel, és Pest-megyében igen kevés malom létezik, azaz a megye liszt területén nem önellátó, más megyék öntik a tömeglisztet, mert anno a hatalom így akarta!