Értékelés vagy Vélemény

 Mi is az egészséges, már mint lisztek területén(?) Elsősorban azon lisztek amik nincsenek semmivel feljavítva. Mert a feljavítás annyit tesz, hogy mesterséges anyagokat raknak a liszthez.
 Nos ez igazából a pékségeknél zajlik, elég elolvasni az összetételeket a kenyérnek, s már az imádott E-betűs csodaszerek fel is tűnnek, idővel ráknak nevezett bajt hozván a fejünkre.
 Maga a jó liszt, ami nem túl gyakori, függ az alapanyagtól, divat volt, takarmánybúzákat bevásárolni és abból legyártani a lisztet, hát ez már egyenes út a minőségvesztéshez. S ott vannak a szuper modern malmok, amik hatalmas lisztszázalékot kreálnak, ám ezzel egy igen kétes minőségű lisztet szórnak a nyakunkba.
 A tanácsom, hagyományos, szíjmeghajtásos malmokból vásárolni a kenyérre valót, mert ott van garancia hogy minőséget adnak, mert kis malom, kis piac és ugye azt elveszíteni egyenlő a bezárással.
 S az örök téma, a egekig marasztalt teljeskörűségű liszt. Mert mit is jelent(?) ahogy van a gabonaszem az első roppantást követőn kizsákoljak.
 Ha azt nézzük, biztos jó aki fogyózik, ám tápértéke fele egy ugyanannyi mennyiségű hagyományos lisztéhez képest. Persze most mondhassuk, hogy viszont ott a sok vitamin, hát van, de ha valaki valóban egészséget szeretne malomipari terméktől, az nem más mint az ÉTKEZÉSI BÚZACSÍRA! S ez már bizonyítottan rák ellen is hatásos szer, miközben remek diópótló.
 Szóval hogy mi is az egészséges, talán nem a reklámokra kellene hallgatni, mert azok zöme, sajnos csak üzleti fogás. Miként az étkezési korpa story, láttam olyat mikor a sima takarmány korpát csomagolták étkezésinek, tehát korpa helyet búzacsíra, és ha nem fogyózunk akkor nyugodtan a rég bevált és finom fehér kenyér.
 S itt megjegyzem, hogy aki a rosttartalom hiányával érvel a fehér kenyér ellen, kopogjon a giga malmok ajtaján, hogy ne 87% lisztkihozatalra törekedjenek, hanem amit egykor tanultak, ha egyáltalán tanultak, vagy ha ki mertnek állni az igazság mellet, a teljesen eltorzult tendenciát képviselő tulajokkal szembe.
 PERSZE SENKI NEM FOG A MALMOSOK KÖZÜL, MERT A TULAJ ANNYIT MOND, EL IS LEHET MENNI! PEDIG BIZONY AZOKNAK KELLENE ELTŰNNIÜK AKIK RÁERŐLTETTÉK AZ IPARRA EZT A BETEGES ELKÉPZELÉST ÉS A SOK VACAK KÜLHONI GÉPEKET.  

Pilisi Malom / Szeletek egy malom végnapjaiból 2. rész /

A raktárak tele voltak, liszt dögével és az okos ember elindult korpát vásárolni, mivel a malom állt. Önmagába nem lett volna gond, ha pörög az üzlet, de így a korpa helyet, inkább a lisztet kellet volna eladnia.
 de adtunk is, betonkemény lisztet, ami rég lejárt és már megkeményedett, persze ez a vizes gabona eredménye, és ugye ez a fajta liszt amivel bombázni is lehetett volna a kutyának sem kellet. Végül egy tehenészet vitte el, állítólag a jószágok elnyammogják.
 Lehet, de ez a malmot továbbra is a csődbe tartotta, s miközben haldoklott az üzem, az okos üzemvezető, nyilván egy átmulatott éjszakát követő megvilágosodásában, kiagyalta, hogy ha már nem megy a malom, csiszoljuk a padlót minden emeleten.
 Tehát nincs pénz, de bérelt egy halom gépet, és a csiszolóanyagot, a magam részéről nem értettem a logikát, oly annyira hogy míg mi döglődtünk saját lejárt lisztünkbe, addig a Ceglédi malom fogta magát és 2ft/kg árat engedve jóval túlélte a Pilisi Malmot!
 Szóval okoska és buta is volt a főnöknek nevezett ember, mert bármelyik piaci árus jobban igazgatta volna a malmot mint eme zseniális személy, aki a vergődő malom pénzéből, motorostalálkozót szponzorált...

Egyszer jött egy kamion zsákos korpa és ugye le kellet pakolni, ami munkaidő után nem egy örömteli feladat. Így hát morogtunk, erre ő mondta, mindjárt átöltözik és megmutatja nekünk, hogy csinálja ezt egy profi. Nem volt gond, átöltözött és nekiesett a 30kg zsákoknak. Ez a nagy munkamániája 2 darab zsákig tartott, mert utána kijelentette, ez bizony nehéz. Nem tudom mit mondott volna, ha lisztes zsákot kellet volna pakolnia. De ez csak egy története a sok közül.

 A malom, amelyben sok-sok évet ledolgoztam és egy nagyon jó kollektívával rendelkezett, ma 60mft s ha lenne hozzá tőkém, meg is venném, mert a mai lisztekkel ellentétben ott a legrosszabb is jobb volt mint ami most a boltok polcain sorakozik. Persze ez nem azon zavaros időkre vonatkozik, mikor eme említett főnök, főnökként debütált. Tisztelet a minőségnek, mert azért vannak olyan malmok melyek még tartsák a színvonalat.

Pilis Malom / Szeletek egy malom végnapjaiból /

Mert mikor a privatizáció beköszöntött, a G.M.V. szét kellet verni. Ugye minek egy jól működő állami vállalat, mikor az a pénz, jó azoknak a zsebébe, akik akkor közel ültek a tűzhöz.
 Csak egy kép a privatizációról, a Gabona és Malomipari Vállalat értékeit, úgy mint hengerek a búzahalmok mélyére lettek elrejtve, hogy azt az értéket ne kelljen kifizetni, s ez csak egy a sok szerintem piszkos trükk közül.
 De Pilis, egy többszörösen kitüntetett közepes malom volt, amely mikor becsődölt, nem a körülmények eredménye, hanem a rossz vezető közreműködése.
 Igen, mert jó ment az üzem, egész addig míg a tulajdonosok között egy újrafelosztás történt, melynek eredménye egy új emberke, a kereskedelmi igazgató. Persze nem az volt, hanem az új tulajdonos mindenese, mert hogy kereskedést nem nagyon csinált az biztos.
 Nem védem a főnökasszonyunkat, aki az üzemvezető volt, de azt megjegyezhetem, hogy karbantartás után és év végén jutalom volt! S ez már a maszek világ, csak éppen más volt a tulajdonosok között az erőviszony.
 De itt volt a kereskedelmi izé, s mert nem volt hol laknia, az üzemvezetői irodát és a dolgozói ebédlőt megszüntették, és beköltözött kicsiny családjával. Hát volt egy fölösleges teher az üzemen, amit az is bizonyít, hogy többet volt ittas mint józan a figura. Szóval megkérdőjelezem, hogy az ilyen ember megfelelő e a kereskedésért felelős posztra.
 Hát nem volt, mert rövid időn belül, ő lett az üzemvezető! Ami azt jelentette, hogy volt egy főnök aki hülye volt a szakmához, de a kereskedéshez is, mert ugye akkor nem zárt volna be az üzem.
 Viszont remekül tudta éjjelente mikrobusszal elrabolni az ocsút, egy haverja farmjára, ahol mit add isten sertéstartás zajlott. Nem titok a figura nem szimpatikus, mert sok ember munkahelyét tette tönkre, miközben egy kiváló hírű malmot is. Csak egy motívum, mikor tárgyalni voltak nála egy másik üzem vezetői, a főnök célba lövést játszott, miközben előadta az malomzseni szerepét...
 

Malom és Lisztgyár 2.-rész

Ezekkel a hengerszékekkel, ugyanazt el lehet érni mint a korszerűnek mondott
külföldi gépekkel!

Ahogy telnek a napok és diktál az ostobaság, elárulom, nem csak a piacot fogja a malomipar elveszíteni, de magát a molnáriság ősi tudományát.
 Olyat mint szíjvarrás, selymezés, henger beállítása kw mérő nélkül, egy valóban optimális őrlőrés érdekében. Persze ezt lehetne sorolni a daragép keféinek beállításától egész az átcsapat optimizálásáig.
 Na jó ez manapság a kutyát sem érdekli, szó szerint leszar... a mesterség fortélyainak fen maradását úgy az állam mint a maszek világ, hiszen a minél nagyobb lisztkihozatal a lényeg, még úgy is, hogy a liszt szemét és a korpát sem nagyon tudják eladni, max erőművekbe égetésre.
 De mi is jó egy malomba? Talán először, hogy nem egy monitorbámuló betanított megfigyelő üldögél a vezérlőbe, már csak azért is mert nincs is vezérlő! A műszakvezető feladata koordinálni és optimizálni a malmot. S csak egy kis kitérő, anno hengerbeállítást gyakorolva FARKAS JÓZSI BÁCSI is ott volt mikor igyekeztem megfelelni. Nos akkor megtanultam, a hengerbeállítás nem azt jelenti, hogy vasat őrölök, hiszen azért van a többi hengerszék is. Ma viszont a lisztgyárak még a fémet is megolvasztva szorítsák a hengereket, elmezavaros rossz liszt kedvéért. Még mindig nem értve meg, a minőséget távolról sem mennyiség növelésével lehet elérni! Azaz, minél nagyobb a lisztkihozatal, annál hasznavehetetlenebb a liszt, amit persze már olykor a malomba telenyomják adalékkal, de ha nem is, a pékségek igen!!!
 Szóval egy biztos, egy hagyományos transzmissziós üzem betartva a régi szabályokat, minőségben bármikor leköröz egy lisztgyárat és jóval kevesebb energiát igényel. Ami meg még egyáltalán nem elhanyagolható, a vásárlók hosszú távon bizony a malom jó lisztjét fogják választani!
   

A Gyömrői Malom halála!

Nem vagyok elfogult, nem vagyok Gyömrői, ám mint molnár minden malom halálakor a szívem sajdul. Undorító és ocsmány munka mikor a pénz beszél és egy város műemléke lebontásra kerül. Nem tudom ki hogy van vele, én némi hasonlóságot vélek felfedezni a Ferencvárosi Malom ledöntése és Gyömrő Malmának pusztulása között.
 A Fradit iroda/lakóház érdekében tüntette el a korrupt városvezetés, természetesen városrendezés címszóval. Nos Gyömrő malma műemlék volt, NEM ÉRTEM? HOGY MŰEMLÉKET? HOGY LEHET LEBONTANI. Vagy ez is Fradis story, mert a Ferencvárosi Malomról is úgy tudtuk, műemlék, és mert kellet az ingatlan, már nem is volt az!
 De vissza Gyömrőre, nem értem a város vezetését, hogy aki oly ügyesen kihasználta csodavízben rejlő lehetőségeket, és megmondom őszintén, nekem ízlett a palackozott Gyömrői víz, hogy a fenébe nem láthatták a malomba rejlő lehetőségeket.
 Akár egy múzeum képében, de személy szerint üzemképessé tettem volna és minőségi lisztel el tudta volna látni a várost. Ellátta volna és 10-20 embernek hosszútávú munkát biztosított volna, vagy tán Gyömrőn oly jó a munkaerő statisztika, hogy nincs igény munkahelyre???
 A másik, ugye itt is lakópark áll a háttérben, nem hiszem, hogy máshogy nem lehetett volna bekötőutat építeni, csak is a malom lerombolásával. Lassan ez az ország a műemlék malmok elpusztításában az első helyre kerül. Mocskos, korrupt egy ország ez, ahol duma a munkahely teremtés, inkább a munkahely és az emlékek kiirtása a trendi. Azt meg végkép nem értem, hogy azon magánszemély kinek az önkormányzat kiadta, miért nem törődött az építménnyel?! Talán bizony az ő zsebébe is csúszik némi apró? A téglák kiárusítása is gyalázat! Ez egy elkorcsosult világ, ahol a múlt a pénz kedvéért kiárulható, és az illetékesek .zarnak az egészre. Igazi városatyák! Hajrá Magyarország!!!  

Malom és Lisztgyár 1-rész

A mostani malomipar csupán árnyéka a rég kiválóan működő Gabonaiparnak. Szégyenletesen a minőséget háttérbe helyezték a mennyiség érdekében. S az ár hatalmas, nem csak azért mert a többség panaszkodik hasznavehetetlen lisztre, és bár be lehet csukni az illetékeseknek a fülüket, attól még szemetet dobnak a piacra.
 Na igen, és miért mondom, hogy nagy árat fizet az ipar(?) nos a szinte porrá őrölt lisztet csak azért veszik meg az emberek, hogy panaszkodjanak, mert nem a 85% a jövő! A nagy ár pedig az, hogy a többlet lisztmennyiség aránytalanul több energiába kerül, és ez csak egyet eredményez, egyre drágább liszteket.
 Az agyon automatizált lisztgyárak, mert ezen szörnyed-vények már nem érdemlik meg a MALOM nevet, mert sem minőségben sem szakmaiságba nincs köze a malmokhoz. Feleannyi energiával egy transzmissziós malom a 85% messze feledve nagyobb piacot tud szerezni mint e tömeggyárak.
 Persze ez bántaná a külföldről behozó gépekkel üzletelőket, akik az iparra erőltették ezt a szánalmas mutációt amit automatizált malomnak nevezhetnénk. A malmok tulajdonosai tisztelet a kivételeknek, nem szakmabeli, és nem is érdekli a szakma, csak a profit. Így őket könnyű rávenni, hogy egy modern Svájci vackokból összerakott mindent egyedileg meghajtva áramot zabáló szörnyek jobbak mint a régi malmok. Talán nem ártana közvélemény-kutatást végezni, hogy mi a vásárlók valódi véleménye a lisztekről, elárulom: sza.!
 S ez nem sértés hanem tény, nem egy ember panaszkodott, hogy nem jók a bolti lisztek, persze ezt nem kell nagydobra verni, amíg a multi átveszi a tömegszemetet és a vevők mormogva bár de leveszik a polcról. Szívem szerint én azt mondom mindenkinek, hogy ne a robotmalmokból vegyék a lisztet, hanem a hagyományos üzemekből, még szerencsére van néhány. Ami a lényeg, arra a lisztre nem fog panasz érkezni.

KIŐRLÉS

E malom többet ér mint a modern számítógép vezérel rémségek!

A Malomipar mostani arculata, egy eltorzult irányt és célt követ, amely biztos, hogy nem vezet jóra. Mert ott az elmebeteg, százalék hajszolás! -Ahol is a cél, hogy egy adott gabonamennyiségből minél több lisztet préseljenek ki.
 Csak emlékeztetőileg ( 72-73% volt a tanult optimális szabvány ) most viszont bőven 85% felett lebeg. S erre van egy apró kis történetem.
 Történt, hogy beszélgetésbe keveredtem egy modern malom dolgozójával és feljött a rovátkolás. Ez az őrlés szempontjából elengedhetetlen, mert a rovátkák "aprítsák" a szemeket minél kisebb részekre. Nos ezek a rovátkák egy acélköpenyen találhatók, s mikor elkopna újra kell rovátkoltatni. De a lényeg, ez a dolgozó meséli, hogy náluk havonta rovátkoltatnak.
 Na ez megdöbbentett, s az emberke látva arcom sietve segítségemre, hogy megértsem gyorsan hozzátette, hogy a malom három műszakban üzemel.
 Jó, gondoltam és kíváncsin megkérdeztem, dolgoznak e ott molnárok? Persze a válasz az IGEN volt. Erre csak bólogatni tudtam, és csak annyit közöltem, hogy én is dolgoztam három műszakos malomban, és ott évente egyszer volt általában, rovátkolása a hengereknek.
 Ekkor viszont beállt a nagy hallgatás, és emészthettem a hallottakat. S mikor a szerencsém folytán

járva egy szuper malomba és szembesültem az elmebeteg lisztkihozatallal ( 85% ) már nem csodálkoztam. Meg volt a titok, úgy összefogassák a hengereket, hogy az acélt is leőrlik a hengerről.
 Némi iróniával, nem csak a víznek, de a lisztnek is van vastartalma.
 Ám ez egy örült művelet, egyrészt ott a rovátkolás költsége, másrészt ott a szerintem 20% villamosenergia költségnövekedés, és harmad részt, ami persze a tulajt nem érdekli, amíg csak kockázat, de ott van a tűz veszélye! Mert bizony e túl fogatott hengerek oly forrok, hogy nyugodtan lehet rajta tojást sütni.
 Szóval a mostani tendenciával ott tart a Malomipar, ahol tartott mikor minőségi lisztet gyártottunk és nem volt extra százalékra igény.
 Bár most sem nagyon van igény, hisz szinte hasznavehetetlen a liszt, a kenyér tele adalékkal. Ez inkább csak egy beteges gondolatmenet kudarcra ítélt evolúciója. Mert mit is nyer a malom? Magasabb villanyszámlát, több karbantartási költséget, és por lisztet. Persze ez addig működik, míg mi vásárlók megvesszük a minősíthetetlen minőséget.