A raktárak tele voltak, liszt dögével és az okos ember elindult korpát vásárolni, mivel a malom állt. Önmagába nem lett volna gond, ha pörög az üzlet, de így a korpa helyet, inkább a lisztet kellet volna eladnia.
de adtunk is, betonkemény lisztet, ami rég lejárt és már megkeményedett, persze ez a vizes gabona eredménye, és ugye ez a fajta liszt amivel bombázni is lehetett volna a kutyának sem kellet. Végül egy tehenészet vitte el, állítólag a jószágok elnyammogják.
Lehet, de ez a malmot továbbra is a csődbe tartotta, s miközben haldoklott az üzem, az okos üzemvezető, nyilván egy átmulatott éjszakát követő megvilágosodásában, kiagyalta, hogy ha már nem megy a malom, csiszoljuk a padlót minden emeleten.
Tehát nincs pénz, de bérelt egy halom gépet, és a csiszolóanyagot, a magam részéről nem értettem a logikát, oly annyira hogy míg mi döglődtünk saját lejárt lisztünkbe, addig a Ceglédi malom fogta magát és 2ft/kg árat engedve jóval túlélte a Pilisi Malmot!
Szóval okoska és buta is volt a főnöknek nevezett ember, mert bármelyik piaci árus jobban igazgatta volna a malmot mint eme zseniális személy, aki a vergődő malom pénzéből, motorostalálkozót szponzorált...
Egyszer jött egy kamion zsákos korpa és ugye le kellet pakolni, ami munkaidő után nem egy örömteli feladat. Így hát morogtunk, erre ő mondta, mindjárt átöltözik és megmutatja nekünk, hogy csinálja ezt egy profi. Nem volt gond, átöltözött és nekiesett a 30kg zsákoknak. Ez a nagy munkamániája 2 darab zsákig tartott, mert utána kijelentette, ez bizony nehéz. Nem tudom mit mondott volna, ha lisztes zsákot kellet volna pakolnia. De ez csak egy története a sok közül.
A malom, amelyben sok-sok évet ledolgoztam és egy nagyon jó kollektívával rendelkezett, ma 60mft s ha lenne hozzá tőkém, meg is venném, mert a mai lisztekkel ellentétben ott a legrosszabb is jobb volt mint ami most a boltok polcain sorakozik. Persze ez nem azon zavaros időkre vonatkozik, mikor eme említett főnök, főnökként debütált. Tisztelet a minőségnek, mert azért vannak olyan malmok melyek még tartsák a színvonalat.
Ez a blognak egy célja van, hogy bemutassa a Malomipart és a Malmait. Ez nem szolgál időrendi kalauzt, ez csak egy Molnár gondolatai a szakmáról, múltjáról és jövőjéről. S ha elfogult is némely bejegyzés az csupán csak a szakma iránti szeretett diktálja. Nem vagyok szuper-molnár, de az életem amit szakmámnak választottam. Sok jóval okosabb Molnár létezik, ám én még is megpróbálom a szeretett eszközével betekintést nyújtani a Malomiparba és történelmébe.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése