Szója a szalámikba, kenyérbe...
Porrá őrölt liszt, szinte rosttartalom nélkül...
A kenyér tele adalékkal és még ez mellet is másnap ehetetlen...
A tápok jelentős része hormon és egyéb készítmények tárháza, hogy három hónap alatt levághassák a jószágot. S mégis mivel is lehet rabbá tenni az embert a rossz élelmiszer készítmények iránt: ÍZFOKOZÓKKAL! függőséget okoz, és ráadást ellene van a természetes ízeknek, étkeknek, mivel csak az ízfokozókkal kezelt, gyakran rossz táplálékainkat honoráljuk, mivel működésük a kábítószerhez hasonlatos!
De miközben az egész élelmiszeripar beteg, főként az erkölcstelen profitéhség véget, az addig hazánk klasszikus üzemeit kiszorítsák a robotgyárak és minősíthetetlen minőségük.
A malomipar is ebben a helytelen elképzelés áldozataként, megbukott és régi múltjára szégyent hozva porral szolgálja ki a vásárlók, sajnos a minőséggel nem igen foglalkozó sorát.
Miért kell rozslisztet behozni Magyarországra, mikor a hazai keresletet ezen gabonába is eltudnánk látni. Tudnánk, de néhány malom őröl rozst, és ugye azokat is ki kell ütni, hogy egy nyomorult közvetítő, egy kalóz is megszedhesse magát. Persze ez a búzával is megjátszották az utaztatás keretében. A semmiért pénzt vesz fel a kereskedőnek nevezett gazfickó, mikor a gabonatermelők és a malmok között egy ezeréves kapcsolat létezett!
Tele és nem csak a malomipar, de az egész ország minden ágazata, főlős közvetítőkkel, árlehúzó zsarnokokkal, hogy a nélkülük is működtethető rendszerből hatalmos profitot húzzanak le!
Logikus és természetes lenne, hogy a gazda eladja a gabonáját a malomnak és kész! Mi a francnak köztes személy??? Ironikus a magyar brutálisan lehúzza a magyart, büszkék lehetünk, hogy a multiktól is aljasabbak tudunk lenni...
Sok szakmában még lehet töprengeni, a hogyan is csináljuk felvetésen, ám a malomiparral kapcsolatban nincs ilyen gond. A malomipart tudatosan tönkretették, és nem a Jóisten, hanem az átok politika és gazdasági lobi!
S mivel fejétől rohad a hal, nem várható változás. Ma nincs molnár képzés és ezt a nagy malmok, ahonnan a rostszegény púderliszt árad a boltok polcaira nem is kívánják a jó szakmunkást.
Mert miről is szól a mai malomiparnak nevezett tömeglisztet öklendező lobi-kör(?) -A lényeg, hogy a molnárnak nevezett egyén, mennyiségre törekedve teljesen kiőrölje a gabonát, így lészen 90% lisztkihozatal. Ám ez szemét és nem is egészséges!
De kit is érdekel? a nagy malmokat a profit a molnárnak kinevezett egyént a fizetése. Engem másként tanítottak, Minőség volt a lényeg és ha hasznos véleményem van, hát azt mondjam is ki! Ma a lisztgyárakban azt várják el a molnártól, hogy egy megadott KW mennyiséget ne lépjen túl! Az, hogy a hengerszékeket nem tudja vagy nem meri beállítani mellékes.
A betanított molnár nem tudja, tisztelet a kivételnek. A valódi molnár nem meri, mert akkor nem 90% lenne a lisztkihozatal és a tulaj vagy a főmolnár kirúgná!
Az igazság az 75% felett mindennek lehet nevezni a lisztet, csak lisztnek NEM! S vissza a szakmunkásképzésre, nos a malomiparban az érdekkör azért nem akarja, mert esetleg mernének vitázni, hogy egy őrlőhengert nem addig kell szorítani, amíg a KW jelző túlfogyasztásról nem "beszél."
Szomorú, de nem is várható a jövőbe sem molnár képzés, VALÓDI MOLNÁR képzés, hisz a tendencia nálunk a szemét, és a minőség a legnagyobb ellenség, hisz az kevesebb mennyiséggel járna!
Számomra és néhány molnárnak megadatott, hogy a túlfogatás helytelen és tűzveszélyes! Nekünk a érzékszervünk alapján kellet beállítani a hengereket, tapintás! Nekünk még megadatott, hogy a főmolnárral, de az üzemvezetővel is szakmai szinten vitába szálljunk, ma ez eretnekség és munkanélküliséget jelent.
A magam részéről a lisztet élelmiszernek tartom és úgy is kezelem, miként akik megveszik EMBERNEK NÉZEM és így igyekszem nem szemetet kiadni a kezemből.
Igaz ma már nem őrlőmolnár vagyok, de remélem még leszek! A szakma a szeretetről szól, aki nem szereti, nem is érdekli mit is gyárt, mert ő nem őröl, csak gyárt! S ha nincs szeretet, nincs jó liszt és nincs is érdek, hogy vitába szállva legalább megpróbálja...
Nem tudok mit tenni, hogy előbb az mszp, majd a fidesz hazavágta a Budai Malmot! Nem tudok mit csinálni, hogy a Gabonaipart lerombolták a pártok, hogy a tűzhöz közeli cégek előnyhöz jussanak, illetve a rossz minőséggel is lehessen dominálni. Mondjuk ez egyre könnyebb, mivel a porlisztet öklendező üzemek tőrnek a piac csúcsára.
A magam részéről egy hagyományos malom újraélesztésében vennék/veszek részt. Ám a közöny a munkatársak és a vezetés egyes részétől, mélyen elszomorít.
Sajnos pénzforrás ez eddig nem igen mutatkozott, s ahogy végigsétálok az emeleteken, a kitört ablakokon az útra pillantva, a leszaggatott vezetékeket kerülve és a beázott padlószakaszt kikerülve, először tehetetlenség, majd szomorúság és lassan az közeleg, hogy elmegy az álom, nem leszek hagyományos malomba...
Nézem a selymeket, ráteszem kezem és az elöregedés biztos jele, a szakadozó hang... az elrohadt serleges felvonók lábazatát és azt, hogy tudom, minden nap elteltével egyre drágább lészen a beüzemeltetés...
Az idő dolgozik és a malom haldoklik! persze ma sem hiszek és nem is fogok a műmalmokba csodájába, mert az mű liszt és nem egészséges! Igaz, a kevesebb létszám és a mennyiség minden szabályt és józan észt felülír!
A malom lisztet ad és nem port! A malomba a molnár az érzéseire hagyatkozik mikor beállítja az őrlőhengereket és nem a KW iránymutatása szerint szorítsa, úgy, hogy az acélt is beőrli...
