Egy Molnár Véleménye

Egy molnárt kértünk fel, hogy néhány alapkérdésre válaszoljon, már amennyiben tud! A kérdések és a válaszok mindannyiunkat érinthetnek, vagy éppen ellenkezőleg, töretlen a hitük a hazai élelmiszeripar pazar termékeibe.
 Az első és legfontosabb kérdés, miért is olyan drágák a teljes kiőrlésű lisztek, több az energia ráfordítás , vagy bonyolultabb a módszer?
-Nos a teljes kiőrlésű liszt előállítása sem többlet energiát, sem nagyobb odafigyelést nem követel. Tulajdonképen a legegyszerűbb előállítani, hiszen, még sziták sem kellenek, az első hengert követőn kizsákolásra kerül, már csak azért is mert így teljes, osztályozás nélkül!
 Az árak részben a kieső más termékek miatt adódik, hiszen a malom elesik a korpától és egyéb liszttípusoktól. Ám véleményem szerint irreálisan magasak az ára, ezen liszteknek és ezt még jócskán megfejeli a pékségek, mikor felhasználják.
-A következő kérdésünk az lenne, hogy milyen a hazai lisztek minőségileg, mert hallani ilyet is olyat is.
-A lisztek minősége valóban sok helyen rosszabb, mint kellene, mert a minőséget háttérbe szorította a mennyiség! Csak egy példa 72-74% lisztkihozatal volt az optimális még a rablóváltás előtt, és nem azért mert elavult gépekkel dolgoztak az üzemek. A legmodernebb behurcolt Svájci vagy Lengyel hengerszék sem tudd többet, mint a régi Ganz hengerszékek, csupán annyi a különbség, hogy míg az előbbeket el felügyeli egy betanított munkás, más munka nem igen van velük, az addig a régebbi hengereknél nem ártott tudni, hogy is kell fogatni, illetve kiengedni a hengereket, az adott gabona függvényében. Ma a nagy cégek ezzel nem törődve  a KW óra határozza meg meddig fogassák a hengereket, és 88-90%-os lisztkihozatalt erőszakolnak ki a túlterhelt gépekből. -Nos itt van a bibi, a rosttartalom hiánya és a púder finom liszt. Persze nincs sok jelentősége, hisz a pékségekbe is alig akad, valódi pék, innentől

jönnek az adalékok!
-Mit gondol, szükséges út a tömeggyártás?
-Hazai viszonylatba nem! Ha csak minőségre mennének a malmok és nem lenne az a rémálom, hogy ha nem adod olcsón a lisztet, akkor hozom Szlovákiából, amúgy természetesen hozzák! -Szóval, igen, az országot könnyedén el tudnák látni a hazai malmok jó lisztel és nem agyonőrölt porral. De ehhez kellene mindkét oldalt a tudatosság. A malmok, pláne az automata robotmalmok lemondanak a profitjuk egy részéről és visszaállnak egy normális mederbe, miközben az állam nem engedné addig beáramlani a külhoni liszteket, míg el tudják a malmok látni az országot. S persze a pékségek, akik visszaállnának szintén a mennyiségről a minőségre és így alakulhatna ki egy egészséges verseny, aminek természetesen a kulcsa a tudatos vásárló lenne, aki elvárja, hogy ne műanyaggal táplálják! -De ehhez kormányzati szándék, és valódi tudatosság szükségeltetik. Mert az nem tudatosság, ha mert valaki ráírja a termékére, hogy természetes, meg hazai. Ezt nyomon is kellene követni, és az internet világába egy céget lenyomozni nem ördöngösség!

Magáról a MALMOKRÓL! 1

Mi is egy malom(?) természetesen a liszt megteremtésének helye. Ám ez egy hosszú folyamat eredménye, míg az 1kg-os zacskó a polcokra kerül. A gabonát tisztítani szükséges, és ezt már jobb helyeken a silóba elkezdődik, miközben a beérkező gabona végigszaladt a rendszerén. Ez egy kezdeti, a nagyja eltávolítandó dolgokra korlátozódik, mert a valódi folyamat a KOPTATÓBA veszi kezdetét, ahol ma már száraztisztítás folyik, ami több gép segítségével történik, úgy mint szelelőrosta amely egyszerre választja szét az anyagot méret: rög, szem, por rosták képében és maga a fajsúly szerint levegő segítségével. E tisztítógép az egyik kulcsa a koptatói folyamatnak, majd következik a triör amely forma szerint választja ketté az anyagot, kiválasztva a gömbölyded alkotókat, így a felettébb veszélyes gyommagokat is. S amit még semmi képen nem hagyhatunk ki az a hámozógép. Persze ez nem teljes kép, hiszen maga a koptatás folyamata a tisztítás mellet a nedvesítést is elvégzi, amely lehetővé teszi a könnyebb őrlés menetét. -De egy érdekesség, anno volt a mosógép nevű szerkezet, amely a fenti, mindenképpen szükséges berendezéseket, mely a tisztítás területén nélkülözhetetlen, egymaga megoldotta. Ám nevéből fakadón hatalmas víz igényel dolgozott. -Szubjektív vélemény, ha malmom lenne, visszatérnék ezen berendezéshez, és bár volt pozitív és negatív vélemény is róla, én azt mondom, ha egy alapos géppel helyettesíttek többet... Persze minden megítélés kérdése, és ha víz, hát egy szarvasmarhatelep nyilvánvalón több vizet követel, és ha az működni képes, vélhetőn egy mosógéppel megáldott malom is.
 Ám a kép, mely egy hengerpad, ide csöppen a gabona a koptatóból kijutva, itt kezdődik a MALOM élete. Az őrlőhengerek teszik egyre apróbbá a szemeket amelyek munkáját nagyban segíti a szitapad, azaz a sziták szorgalmas tánca, amely magát az osztályzást végzik. A szita pont annyira nélkülözhetetlen, mint a hengerszékek, a malomba e két gép a létkérdés. Igaz, vannak(ahol) daragépek, sőt egykor darapad is egy külön terület volt, daraőrrel, na ez a rablóváltás előtt volt, mikor még nem a mennyiség volt a cél! Itt hozzátehessük, hogy a hengerszékek száma is sokat befolyásol, a kevés hengerszék rövid rendszer, az egyszerű simaőrlés ( liszt és korpa, e két végtermékre koncentrált ), míg a magas-őrlés dara és derce tisztításra is koncentrálva hatalmas lisztválasztékot nyújtott kiváló minőséget felkínálva. Igaz, ez hatalmas széttagoltságot és bonyolultságot takart, mely eszköz és emberigénybe, jelentős költséggel járt. Ezért jött létre a félmagas, majd a javított félmagas-őrlés. Ma meg már sajnos olyan őrlés is van ami, minden, csak nem a hagyományok és az ésszerűség útját követi. Ilyen a lépcsős hengerszék, ahol őrlőhengerről őrlőhengerre megy a gabona, a osztályozás elmaradva, majd csak, mikor a következő sorra indul az őrlemény. Nos szerintem ez nem egy evolúció fokozat a szakmába, hanem egy torz mutáció!