Magáról a MALMOKRÓL! 1

Mi is egy malom(?) természetesen a liszt megteremtésének helye. Ám ez egy hosszú folyamat eredménye, míg az 1kg-os zacskó a polcokra kerül. A gabonát tisztítani szükséges, és ezt már jobb helyeken a silóba elkezdődik, miközben a beérkező gabona végigszaladt a rendszerén. Ez egy kezdeti, a nagyja eltávolítandó dolgokra korlátozódik, mert a valódi folyamat a KOPTATÓBA veszi kezdetét, ahol ma már száraztisztítás folyik, ami több gép segítségével történik, úgy mint szelelőrosta amely egyszerre választja szét az anyagot méret: rög, szem, por rosták képében és maga a fajsúly szerint levegő segítségével. E tisztítógép az egyik kulcsa a koptatói folyamatnak, majd következik a triör amely forma szerint választja ketté az anyagot, kiválasztva a gömbölyded alkotókat, így a felettébb veszélyes gyommagokat is. S amit még semmi képen nem hagyhatunk ki az a hámozógép. Persze ez nem teljes kép, hiszen maga a koptatás folyamata a tisztítás mellet a nedvesítést is elvégzi, amely lehetővé teszi a könnyebb őrlés menetét. -De egy érdekesség, anno volt a mosógép nevű szerkezet, amely a fenti, mindenképpen szükséges berendezéseket, mely a tisztítás területén nélkülözhetetlen, egymaga megoldotta. Ám nevéből fakadón hatalmas víz igényel dolgozott. -Szubjektív vélemény, ha malmom lenne, visszatérnék ezen berendezéshez, és bár volt pozitív és negatív vélemény is róla, én azt mondom, ha egy alapos géppel helyettesíttek többet... Persze minden megítélés kérdése, és ha víz, hát egy szarvasmarhatelep nyilvánvalón több vizet követel, és ha az működni képes, vélhetőn egy mosógéppel megáldott malom is.
 Ám a kép, mely egy hengerpad, ide csöppen a gabona a koptatóból kijutva, itt kezdődik a MALOM élete. Az őrlőhengerek teszik egyre apróbbá a szemeket amelyek munkáját nagyban segíti a szitapad, azaz a sziták szorgalmas tánca, amely magát az osztályzást végzik. A szita pont annyira nélkülözhetetlen, mint a hengerszékek, a malomba e két gép a létkérdés. Igaz, vannak(ahol) daragépek, sőt egykor darapad is egy külön terület volt, daraőrrel, na ez a rablóváltás előtt volt, mikor még nem a mennyiség volt a cél! Itt hozzátehessük, hogy a hengerszékek száma is sokat befolyásol, a kevés hengerszék rövid rendszer, az egyszerű simaőrlés ( liszt és korpa, e két végtermékre koncentrált ), míg a magas-őrlés dara és derce tisztításra is koncentrálva hatalmas lisztválasztékot nyújtott kiváló minőséget felkínálva. Igaz, ez hatalmas széttagoltságot és bonyolultságot takart, mely eszköz és emberigénybe, jelentős költséggel járt. Ezért jött létre a félmagas, majd a javított félmagas-őrlés. Ma meg már sajnos olyan őrlés is van ami, minden, csak nem a hagyományok és az ésszerűség útját követi. Ilyen a lépcsős hengerszék, ahol őrlőhengerről őrlőhengerre megy a gabona, a osztályozás elmaradva, majd csak, mikor a következő sorra indul az őrlemény. Nos szerintem ez nem egy evolúció fokozat a szakmába, hanem egy torz mutáció!