Egy ilyen blognak talán az lenne a célja, hogy megmutassa, mily szép is e szakma. Tehetném, de kiknek(?) a molnár szakmunkásképzés megszűnt! Az élelmiszeripar fő akárkik képzése során, csak a lisztgyárakról esik szó, vélem a fejükbe tuszkolván a vállalkozók igényét: profit, profit és profit.Írhatnák a tanulóéveimről, mesélhetnék a szíjgyártó műhelyről a Ferencvárosi malomba, de minek, nincs Ferencvárosi malom és lassan nincs aki tudna szíjat varrni.
Mit kellene mondanom akik molnárok szeretnének lenni(?) azt, hogy a hengereket úgy fogasd, hogy tüzesen pörögve ne törődjön semmivel csak a felhasznált energia kordába tartásával? Azt, hogy pimaszul adja ki a kezei közül a rossz minőségű lisztet? Vagy hazudjak és mondjam azt, hogy a mostani folyamat, nem a szaporodó bélrákokhoz vezet, hanem ez a normál trend?!
Nem szerettem hazudni, voltam egykor lisztgyárban felvételizni és meg is fogalmaztam kritikáim, igaz nem voltam képben a számítógép vezérelt üzembe, de azt tudtam, ha tüzes egy csapágy az nem túl kedvező jel! Az meg ha egy tucat, kimondottan veszélyes. Letelt a próbamunkám és a főmolnár akivel szemben megmertem fogalmazni véleményem,attól még felvett volna.
Talán maradnom kellet volna, talán hathattam volna az üzem életére, ám a kevés szabadidő és más gond miatt lemondtam. Ám visszatérve a forró csapágyakra, lehet nem publikus, de tűz ütött ki az üzem egy részében. Úgy tudom szerencsésen úrrá lettek a dolgon, de egy dolgon el kellet volna gondolkodni, ha nem vállalnak extra mennyiséget és az ottani molnárok merték volna a szavukat emelni, a tűz elkerülhető lett volna.
Magam is dolgoztam tűzveszélyes állapotban lévő üzemben, és bizony földszint emelet rohangáltam, mert bár jeleztem, a tulaj nem adott egy rohad forintot sem a javításra. Vélem a luxus életvitel látszatának a fenntartása előbőrevaló volt.
De nem történt baj, persze óránként másztam a szita előtéttengelyéhez, hogy érezzem, itt a hús is megsülne...
Szóval mit meséljek, a jelen két-három uralkodó vonala van, a lisztgyárak akik a silányság hazai képviselői és a kis malmok ahol vagy addig pörgetik az üzemet amíg szét nem esik vagy minimális ráfordítással döngetik a malmukat, kihagyva a fertőtlenítést, ami pedig molyossá, bogarassá varázsolhatja a lisztet, természetesen időnap előtt. A harmadik kör a tisztességes malmok, ezek vannak a legkevesebben és őket ítélték az első körben halálra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése