2014. november 3., hétfő

Néhány Dolog a Malomiparról


  Többször megjegyeztem, hogy Magyarországon külhoni lisztek vannak forgalomba, annak ellenére, hogy az országba meg van a kellő gabonamennyiség, amely szükséges a pékségekhez, a lakosság biztos ellátásához.
 Persze ez üzlet, behozni, tönkretenni a hazai, így is küszködő malomipari vállalatokat. Az irónia még is az az

egészben, hogy amit becipelnek liszteket és átcsomagolva és egyéb módon részben hazainak titulálnak, semmivel sem jobb, mint a Magyar nagy malmok PORLISZTJEI!

 Még mindig nagyon jó szakembereink vannak e iparágban, bár mivel nincs molnárképzés, az idő a teljes hanyatlásnak és a minőséget mellőző porliszteknek dolgozik jelen állás szerint. Csak úgy megjegyezve, mily büszkén készül a Gyermely 2, de amit ki fog adni, arra vajon ki lesz büszke??? -Mert por lesz, mint általános trend hazánkba.
 S mint mondom jó szakemberek vannak és még azok között is akad akinek belül sajog a szíve, hogy szemetet kell gyártania, ahol a tulajok a mennyiséget inspirálják és a minőségre nagy ívben .zarnak.

 S így hová jutunk(?) szerintem lassan ezen országba a múltat úgy is felejteni illik, és pár évtized és nem is lesz olyan molnár aki elmondja, hogyan is néz ki, és pláne, hogyan is kellene működtetni egy transzmissziós malmot. Mert még ma akad ilyen üzem, ám kérdés, mikor szorítsák ki a port öklendező robotüzemek lenyomott áraikkal, így ölve meg végleg a minőséget.

De itt van a szakmailag vagy buta vagy elszállt tulaji kör akik csak a profitra koncentrálva, nem is akarják a minőséget és amíg jó tagjai maradunk a dicső fogyasztói társadalomnak, nincs is ami késztetné e kapzsi embereket, hogy átgondolják stratégiájukat. S mit csinál a molnár, mivel ezen ország, messze nem a tejjel-mézzel folyó csodák földje, kénytelen alkalmazkodni, ha a szakmába kíván maradni illetve ha nem akar éhen halni vagy közmunkás lenni!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése