Nem kell, hogy tetsszen bárkinek is a gondolatmenetem, de attól tény, hogy nincs molnár szakmunkásképzés e mezőgazdaság-alapú országban, pedig egyetlen igazi kincsünk a FÖLD!Persze mérnöki meg a csoda tudja milyen szinten érintőlegesen foglalkoznak a malomiparral és ezen emberek adják a malmok főmolnári vagy üzemvezetői gárdáját. Ám ők sem fognak tudni boldogulni molnárok nélkül, mert az automatizálástól még nem lesz ki beállítja a hengerszékeket, úgy, hogy ne kelljen havonta rovátkoltatásra vinni.
De ez az állam a lakosság és a malomvezetők baja, ők akarták, már mint az állam és az újgazdag malomtulajok, mikor szétverték az ipart, hogy ne legyen minőség csak mennyiség és az oktatás kiiktatásával ne kelljen félni a konkurencia születésétől és, hogy betanított emberekkel dolgoztassanak, kikerülve a szakmunkást! Nem véletlen, hogy egyre több molnár, akik molnárnak tanult és dolgozott, szakmunkás, Ausztriát választja.
-Egy ott megfizetik, kettő meg is becsülik. S hogy ők vissza e jönnek, kétlem, ami annyit jelent nem lesz következő molnár generáció és majd eljön az idő, mikor a robotmalmok púderlisztjét megunják a lakosok és akkor nézhet mindenki, mert se molnár se tapasztalattal rendelkező oktató nem lesz.
S ami igazán szégyenletes, az, hogy egy nagy múltú iparágat a politika és a haveri érdek szarrá verte. Világhírű Magyar malomipar, most sehol sem létezik. Porlisztek és adalékos kenyerek. Most versenyre kerülne a lisztünk, sikeres sereghajtók lennénk, anno világ legjobb díjazott lisztjét őröltünk.
A jövő? nincs jövő, a műmalmok adják a műlisztet és esszük a műkenyeret, egész addig, míg valóba fel nem ébredünk. Ám már most mondom, az az idő túl késő lesz és az ország vagy éhen hal vagy behozza a lisztet. Illetve továbbra is elfogadja a tömeglisztet és mehet műtétekre mert hazavágja az emésztőrendszerét. Szomorú a rablóváltástól számítva emelkedett a táplálkozás végett történt komoly megbetegedések, rák, fekély stb -Szóval csak így tovább, hajrá műkaja.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése