Mikor egy malomba belépek, az első amit megfigyelek, hogy transzmissziós ( szíjáttételekkel egy főmotor által meghajtott üzem) vagy egyedi motorokkal megáldott malom-e a kedves. Mire is e nagy felhajtás? Nos, első hogy az egyedi meghajtású gyárak aggasztóan több energiát zabálnak, a másik, igen csak kérdőjeles akár csak egy valódi molnár jelenléte. Mert igen nagyon kíváncsi lennék hogy a mostani aktív molnárok közül hányan tudnának szíjat varrni, vagy tudja-e mi az hogy szíjjak végtelenítése. De ne piszkálódjunk, hiszen a fejlődés elkerülhető!!! - Miért? Mert az ultra malomüzemek porlisztje és az égbe repülő pehely korpájával szemben a hagyományos üzemek 72-75%-os kiőrlése tökéletes lisztet és korpát juttat a kedves vásárlóhoz. A másik oldalt (a szuper malmok) lehet tapasztalni a boltok polcaira felkerülő végtermékeik hasznavehetetlenségét. Véleményem szerint a hagyományos malmok mindenben verik a szipi-szupi üzemeket, ahol a maximális lisztkihozatalra törekedve egy zsák szemetet alkotnak. (van kivétel, akinek nem inge, ugye...) Ennek eredménye részben, hogy a pékek nem győzik az ilyen-olyan (és egyáltalán nem egészséges) adalékanyagokat öntögetni a modern malmok lisztjeihez. S hogy miért mondom, hogy van jövője a hagyományos malomüzemeknek? A válasz egyszerű, az első az energia válság (olcsóbb egy főmotort üzemeltetni, mint ötven-hatvan villanymotort.) A másik, az emberek kezdenek a minőségi lisztek után vágyakozni. Mert tudni kell, annyi mesterséges vackot etetnek velünk, hogy legalább a kenyerünk legyen az aminek lennie kell!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése