2013. december 18., szerda

A MÚLT és a Jelen

József Hengermalom.
Az első Magyarországi gőzmalom amely 1841-ben már üzemelt.
A malomhoz Gróf Széchenyi István neve fűződik, ő alapítván a malom mögött lévő részvénytársaságot.
A nullás lisztje oly tökéletes volt, hogy 1862-ben a Londoni kiáltáson a világ legjobb lisztjének titulálták, persze az árai is kimagasló volt.
Most viszont a Magyar malomipar tömeglisztjeit mindenhová lehet vinni, csak éppen kiállításra nem.
S szégyen, hogy a világ vezető malomipari nemzetéből, pénzéhes rablólovagok által a béka feneke
GANZ ÁBRAHÁM
alá kerültünk minőségileg. Természetesen a molnártársadalom gyengeségét is bizonyítja és a kormányok pusztító tevékenységét. Csak egy példa Budapest elpusztította összes üzemelő malmát!
A József Hengermalom a lipótvárosi Duna parton épült fel, ellátva műhellyel és saját vasöntödével.
Azután jött GANZ ÁBRAHÁM aki saját szabadalma, megalkotta a kéregöntést amit a malomipar rögvest át is vett, felváltva a malomkövet.
 Ám érdekes, a vidéki malmok továbbra is megmaradtak az olcsóbb megoldásnál, viszont a nagy üzemek külhonra is ontva a minőségi lisztet, még Amerikába is szállítottak, ehhez szükség volt a gőz erejére és a gépek fejlesztésére.
 Ehhez a zseniális eredményhez természetesen hozzájárult a hengerszék korszerűsítése. Ez Mechwart András nagyszerűségének köszönhető, ő tökéletesítette a hengerszéket. Illetve az ő találmánya volt az őrlés és az osztályozás gépesítése.
 Aranykor, ez volt az ipar aranykora, úgy hogy minőséget a mennyiséggel tudták elődeink tökéletesen párosítani és nem volt szükség külföldi gépekre, sőt külföld jött hozzánk tanulni.
 Ma annyira dicsérik a Bühler malmokat amik nem tesznek egyebet, mint porrá őrlik a lisztet és tömegáruikkal nem a minőségre hanem a mennyiségre törekednek. E malmok automatikus szörnyek, és bár pusztítsa ez a technológia a hagyományost, nincs mire dicsekedniük. Persze szinte az összes nagy malom ezt a Svájci rendszert alkalmazza, mert a hazai jó és azt el kell tüntetni.
  Itt persze egyesek annyira megtagadták a szakmát, hogy a minőséget feladva a mennyiségre hajtanak, miközben természetesen jó pénzt kap e rendszer beszerzője. Minek a Magyar, ha van külhoni(?)

 S itt végezetül a József Hengermalom példája az ami aktuális lenne a hazai malmok számára, mert  akkor ugye az volt a csúcs, és a mennyiséget is árasztotta, ám még is világhírű lisztet adtak a világnak.
A mai "hazai" malomcégek ezt viszont nem tudják biztosítani, és ez nem csak a Svájci technika hibája, hanem egy olyan irányzaté amely elsöpör minden érvet, csak, hogy egyre több lisztet gyártsanak egyre rosszabb minőségben, mert sajnos mi olyanok vagyunk, hogy ha egy forinttal olcsóbb akkor az kell.

 S még egy apropó, ugye erőlködnek, hogy hazait vegyünk, de legyünk őszinték sok területen mi is csak szemetet adunk a vásárlóknak.    

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése