Elemzés

Miért is nem jó a transzmissziós rendszer(?) A kérdés csak költői, hiszen bizonyítót  még mindig megfelelne a kor követelményeinek. Az egyetlen valódi ok a személyes véleményem szerint, a túl költséges és a valódi szakmát megmutató oktatás.
-Költséges, mert a három év kell, hogy megtanuljon a nebuló szíjat varrni, szitát selymezni, és tudja egyáltalán a hengereket beállítani. Na igen, könnyebb behozni egy mai számítógépen felnőtt fiatalt a malomba, ahol túlnyomórészt a monitort figyeli és az egér segítségével indít, állít le gépeket, sőt üzemet.
-De lássuk mit is jelent e modern malom és személyzete a valóságba. Egyrészt nem tudják beállítani a hengereket, ehhez évek kellene, ráadást valós példa, hallottam olyan üzemről ahogy egy hengerpárt havonta rovátkolnak. Ez szintén azt jelenti vagy keresztbe állítja a "molnár" vagy túl van fogatva, ugye a százalék, azaz a lisztkihozatalnak 85%-nak kell lennie.
-Kell a nagy fenét, ez csupán a profit éhség eredménye, s ezért nem lehet a lisztek egy részével mit kezdeni. S még ehhez a gondolatsorhoz, a transzmissziós malom is ki tud termelni 80%-ot, ám semmi értelme ha port adunk a vásárló kosarába. S mint oly sokszor említettem a transzmissziós üzemek energiafelvétele kevesebb, mint az agyon számítógépezett lisztgyáraké.
- Na és itt a szakmunkás hiány kérdése, ugye az egyedi meghajtású, gombot nyomogatós gyárakban, nem kell szíjat feltenni, pláne úgy hogy nem állítod le az üzemet. Ehhez tényleg rutin és megérzések kellenek, hogy meddig lehet próbálni, és hol az a helyzet mikor le kell állítani az üzemet. Van egy olyan gyanúm, a mai "molnárok" nagy része a szíjfeltevés lenne az a kihívás, mikor búcsút int az iparnak. Mert a transzmissziós üzemek szíjáttételekkel egy vagy két villanymotor hajtsa meg az üzemet.
-Tehát nem az előnyei miatt vannak számítógépes malmok, ha nem mert már lassan nincs aki kitanítsa a szakma rejtelmeire a molnárjelölteket. Illetve olcsóbb behozni egy ember és a számítógépes nemzedéket, munka gyanánt is a monitorok előtt tartsa. Nem kell a szakmát megmutatni és megtanítani.
-Igaz az eredmény a szemétre való liszt. S annak idején nem hülyeségből találták ki a 72-73%-os lisztkihozatalt. A fő ok, így lehet olyan végterméket a vásárló elé helyezni amire nem érkezik panasz, mert minden benne van, aminek a jó lisztbe benne kell lennie.
-S egy utolsó megjegyzés, a halálra fogatot hengerek, ugye ezek őrlik a gabonaszemeket, lehet, hogy jobb százalékot eredményez, de szar lisztet is, ráadást a hengerekről a leőrlődő rovátkák miatt valóba havonta kellene rovátkoltatni. Mert ha nincs rovátka a hengeren, nem tudja aprítani a szemeket, illetve a goromba anyagokat tovább finomítani. Mert mit is csinál a sima henger? lapit!
-Voltam olyan malomba, ahol annyira megvoltak fogatva a hengerek, hogy kifogni (kifogni annyit tesz, hogy szétengedjük a hengereket, mert például leürült az anyag, és nem a rovátkák kopjanak, illetve tűzveszélyes is.) csak úgy lehetett, ha széttengettük a hengereket, hogy valamennyi hézag keletkezzen, mert a hengerpár annyira összefeszültek, hogy képtelenség volt kifogni. Szerintem ez is egy örült bánásmód a gépekkel is, meg kockázati tényezővé teszi a tűz keletkezését.