2013. január 5., szombat

2013

Ahogy felkelt az újév új napja, és a világvége is elmaradt ismét szembesülhetünk a mindennapok szomorú valóságával. A 2013. esztendő ránk virradt, és újabb malom zárja be kapuit, hogy kiszolgálhassuk a külföldi tulajdonú cégek piacigényeit. Hihetetlen, de az egykor Malomipari nagyhatalom Magyarország, ma egyre porladó zsákmánycélpont bizonyos érdekköröknek.
-Erre mondhassák azt, hogy a piac diktálja a gazdasági életet. Nos lehet, de ha a piacot miként a mezőgazdaságot is manipulátorok irányítják, megeshet, hogy az egyenlőség csupán nézőpont kérdése és nem a valóságért.
-S hogy így hová sodródunk?
-Talán a húsipar sorsára, ahol a kormányzat igyekszik menteni amit lehet, az unió pedig gáncsoskodik ahol csak tud!
-Legyalulták először a cukoripart, majd most a húsipar van a terítéken és vékony deszkán lavírozva a malomipar is könnyen a megtervezett sorsra juthat!
-Persze ahogy telnek a napok és próbál az ipar maradványa talpon maradni, elgondolkodik az ember, miért ilyen ostobák a vezető politikusaink, hogy nem értik meg, hogy Magyarország mindig is agrárország volt és ezen nem lehet csak úgy változtatni. Európa éléstára voltunk és lehetnénk, ám ahogy zsugorodik az ipar, úgy múlnak el a remények is.
-Persze mindenki lehet okos, és mindenki mondhatja amit akar, ám egy biztos, ilyen földrajzi adottságokkal megáldott terület, mint országunk, nem fordíthat hátat a kézenfekvő lehetőségeknek.
-A felmérések élelmiszer hiányt diagnosztizálnak, s tény nincs olyan hogy sok, mert lenne és van is felvásárlópiaca a Magyar lisztnek. Az egész egy hatalmas kártyajáték, ahol a cél a külföldi termékek behozatala. Az is tény sok hazai termék, mindegy ki mit mond pocsék!!! Bizony sokszor elgondolkodik az ember, hogy a drága és rossz Magyar vegyük-e, csak azért mert Magyar, vagy a behozott portékát. Mert igaz hogy külhoni árú, ám jobb.
-Tehát miközben természetesen harcolnunk kell a hazai ipar megmaradásáért, a minőségről sem szabad elfeledkezni.
-Igaz, az is tény, hogy a Magyar szabvány jóval szigorúbb liszt területén mint az unióé. Gyengébb szabvány, gyengébb sütőpariérték, és így több adalék a lisztekbe! Ördögi játék, a porlisztet öklendező lisztgyárak javára. Mert bizony a porliszt a régi időben nem rúghatott labdába. Ezt is az uniónak köszönhetjük!
-Furcsa, de a sok-sok szigor amit az unió hozott az országra, a Malomipart nem tudta ledönteni. Itt engedni kellet a követelményekből, hogy a szemét betörhessen a piacra. Köszönjük bent van!
-S akkor még nem is beszéltem, a tudatosan tönkretett Budapesti Malmokról. Úgy mint a Ferencvárosi Malom, ami helyére ugye irodaház kell, és ott a Budai Malom, ami szintén kigolyózva teret adott más érdekköröknek. Ez van, lassan se malmaink se minőségünk...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése